Gelcich József–Thallóczy Lajos: Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. (Budapest, 1887.)

van ez ismertetésnek, hogy Pacié figyelmét a levéltárra irányozta. Behatóan tanulmányozta a levéltárt Mákusev Vincze orosz történetvizsgáló. »Izljedovanija ob isztorícseszkich pamjatnikach i bitopiszatelja Dubrovnika« (Oklevél búvárlatok és raguzai írók) CZ. műve Szt.-Pétervárott jelentmeg 1867-ben,mint a cs. Akadémia iratai II. kötetének függeléke, 446. lapon(Különnyomat.) Másik szintén érdekes publicatioja: > Materiali dija isztorii, diplomatícseszkich szinosenii RoSSZÍi raguzskoi republikoi« (Adatok Oroszország és a raguzai köztársaság egymáshoz való viszonya történetéhez.) Moszkva 1865. Egyetemi nyomda. Dr. Matkovics Péter »Prilozi k trgovacko-politiökoj historiji republike dubrovaőke* (A raguzai köztársaság kereskedelempolitikai történetéhez) CZ. a. a »Rad«-ban (Zágráb 18(59. VII. köt. 180—200 1.) értekezett, az okleveleket pedig a »Starine«-ban (Zágráb 1869. I. köt. 141-210-11.) tette közzé. Skurla István: »Mocnik stolne crkve dubrovaőke« (A raguzai székes-egyház szentélye). CZ. a. RagUSa, 1868. 177 1. közölt egynémely érdekes egyház történeti adatot, »Ragusa—Cenni Storici« cz. kis röpirata s Dr. Caznachich Jánosnak raguzai naptárakban J» Epidauritano« czím alatt közölt tanulmányai kevésbé fontosak. Érdekes és levéltár-búvárlatokon alapúló tanúlmánv a Dr. Vucsetics Antalé: »0 dubrovaökoj pomorskoj sili do srlie srednjega vijeka« (Raguza tengeri hatalma a középkorban. — A raguzai állami fögymnazium 187

1 2 és 187

2'

7

3 programmjaiban s 1872. 1873. 27 s 24 1. különnyomat. — Megemlíthetjük e helyütt, mint idevágó tanul-