Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

tére gyakran csak a rá vonatkozó formula megléte utal. A birtokok tartozékaira és haszonvételeire, minthogy előfordulásuk sokszor a formulák szintjén marad, csak akkor utalok, ha a leírás külön is részletezi, konkrétan meg is nevezi azokat. Ebben az esetben közlöm is az egyes elemeket, mert bár főként a 15. század végén, 16. század elején még konkrét felsorolásukban is szinte formulaszerűvé válnak, használatuk és előfordulásuk mégis mutat némi változatosságot. A helynevek eredeti alakjait nem adom meg abban az esetben, ha az magyarra fordítható szabályos latin alak (pl. Quinqueecclesiae), valamint a mai alakot használom a parancslevél keltének helyeként is, Buda és Visegrád esetében (pl. Bvda, Wysegrad ~ Wyssegrad... helyett). A regeszták elkészítésekor igyekeztem az oklevelek terminológiájára is tekintettel lenni, ezért sok esetben az egyes kifejezések latin megfelelőit (is) közlöm. Erre leginkább akkor került sor, ha az eredeti kifejezés jelentéstartalmának nincs egyértelmű magyar megfelelője (pl. comes, frater, stb.), illetve ha az pontosabban vagy árnyaltabban fejezi ki a mondanivalót, amelyhez képest a regesztában szereplő magyar megfogalmazás egyben már interpretációt is jelent. Ezt az eljárást igyekeztem követni akkor is, ha az eredeti terminológiát a magyar regeszta összemosná (pl. sessio, locus sessionis,porta, fundus curie — házhely, telek). A regeszták sorrendjét az oklevelek kiállításának időrendje határozta meg. Ha egy napon több oklevél is kiadásra került, akkor — amennyiben volt ilyen — a bennük átírt parancslevél dátuma, ha ez is megegyezett, akkor az eljárás időpontja jelentette az időrendbe sorolás alapját. Amennyiben ezek közül egyik sem biztosított megfelelő megoldást, úgy a levéltári jelzet számsorrendjét választottam a rendezés alapjául. Az egyes napoknak csak ante quemjére vagy csakpost quemjére datálható oklevelek kivonatai közvetlenül a nevezett napon kiadott(ak) elé, illetve után kerültek. A csak év, hónap dátumot tartalmazókat a megfelelő hónap, a csak évjelöléssel ellátottakat pedig a megfelelő év végére soroltam. Azoknak az okleveleknek a regesztái, amelyek keletkezésének időpontja csak egy évkörrel volt megadható, az évkör kezdő évének legvégén kaptak helyet. 4.3. Eredmények Jelen gyűjtemény a teljességre törekvés igényével tartalmazza a pécsváradi konvent valamennyi fennmaradt, 1526. augusztus 29. előtt kiadott hiteleshelyi oklevelének regesztáját. A feltárt anyag mennyisége és az ideális teljesség között azonban minden bizonnyal van különbség. Ennek egy része a levéltári mutatók hibáira vezethető vissza. Minthogy a munka során nem egy, a pécsváradi konventnek tulajdonított, valójában azonban más kiadótól származó oklevéllel találkoztam, és mivel nyomtatott kiadásból előkerült néhány olyan, amelyet a mutató nem pécsváradinak tüntetett fel, így egész biztos, hogy vannak még olyan pécsváradi konventi kiadványok, amelyek más kiadóhoz sorolva lappangnak. Különösen nagy az ilyen jellegű hiba lehetősége a pécsváradi konvent esetében, amelynek intitulatioja, a 15. század első feléig általános