Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)
birtokokon lévő, öröklött és egyéb jogon birtokolt birtokrészeit, 4 nemesi- és jobbágytelket, amelyek közül kettő teljesen lakatlan, valamint a néhai Kowach Jakab fia: Györgynek Naghwath birtokon lévő két sessio-jából ráhagyott részeket, amelyek közül az egyik elhagyott nemesi- és jobbágytelek, valamint a másik két sessio K felől a néhai Danch Imre özvegyének: Erzsébet (Helizabeth) úrasszonynak a sessio-jával, D-ről ezen birtok udvarával, Ny-ról a néhai Naghwath-i Péter fia: János kertjével (ortus), É-ról pedig a Naghwath-i nemesek kertjével határos, a négy elhagyott jobbágytelek pedig K-ről az említett udvarral, Ny-ról a néhai Erews Antal fia: Damianus sessio-jának területeivel (plaga) szomszédos, mindezen javait tehát, a hozzájuk tartozó művelt és műveletlen szántóföldekkel, földekkel, rétekkel, legelőkkel, kaszálókkal, folyóvizekkel és vízfolyásokkal (decursus aque), malmokkal és malomhelyekkel, erdőkkel, berkekkel, cserjésekkel, hegyekkel, völgyekkel, dombokkal, szőlőkkel és szőlőhegyekkel együtt, testvéri szeretetből Naghwath-i Bornemyza Tamásnak adományozza, semmilyen jogot sem tartva fenn magának azokkal kapcsolatban. Erről a konvent, autentikus függőpecsétjével megerősített privilégiumot ad ki. D. sabb. prox. an. domin. Letare, a. d. 1504. Sebestyén lévén a perjel, Máté a alperjel, Bálint a custos, Ágoston a kancellár, Pongrác pedig a kántor. [A.] E.: DL 39214 Nagybetűs első sorral, a plica belső oldalának jobb felső sarkában fejjel lefelé: 'Michaele presbytero notario presente' feljegyzés, hátoldalán újkori tartalmi összefoglalók. Pecsétje elveszett. 882. 1504. április 28. Az egyik részről a néhai Hederwar-i Osualdus fiai: István és Imre, soror-juknak: Brigida-nak a terheit is átvállalva, a másikról pedig a néhai Hederwar-i Ferencnek, majd a néhai Hederwar-i Maczadonya-i Ferencnek az özvegye: Katalin úrasszony, fiának: Jánosnak és lányának: Barbarának a terheit is átvállalva a konvent előtt megjelenvén, István és Imre elmondják, hogy az utóbb említett Ferenc halála után valamennyi birtokára és birtokrészére vonatkozó oklelvele Katalin kezére került, akit most, mivel azokat ő visszaadta nekik, ezzel kapcsolatban nyugtatnak. A másik részről pedig Katalin ismeri el, hogy egykori férje birtokaiból a neki járó hitbért és jegyajándékot teljes egészében megkapta. Ha az említett ügyben bármelyik fél vagy utóda pert indítana a másik ellen, akkor a per kezdete előtt, a bíró része nélkül 600 színarany forintot fizessen a megtámadottnak. D. die domin. prox. p. fe. B. Marci ev., a. d. 1504. E.: K szerint Héderváry cs. lt. fasc. 3. Nr. 25. (Elveszett vagy lappang.) K. szerint papíron, pecsét nyomaival. K.: Héderváry I. 500-501. (354. sz.)