Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

E.: DL 92412 (Festetics) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, egykorú feljegyzés, valamint kerek zárópecsét darabkái. R.: ZsO. III. 2597. sz. apparátusában. 572. 1412. október 29. Maysyn-i Gergely fiai: Benedek és Barnabas ügyvédjeiknek vallják az alábbi személyeket: Abolma-i Lesthasius, Sarogh-i György fia: Anthonius, Henchee-i Ipolitus, Barlyad-i Litteratus Benedek, Versend-i Gergely és Benedek, Doboka-i Litteratus István és Ventye-i Litteratus Tamás. D. 2. die fe. B. Simonis et Jude ap., a. d. 1412. E.: DL 79101 (Zichy cs. zsélyi lt. 218. B. 114.) Nyílt oklevél. K.: Z. VI. 196. (138. sz.). R.: ZsO. III. 2848. sz. 573. 1412. december 23. A konvent jelenti Gara-i Miklós nádornak, a kunok [bírájának], hogy Ba[thmon]ostra-i* Thythus fia László fia: László mr. számára, Bodmer-i Benedek ellenében kiadott idézőlevelének értelmében, Bathya-i Pál nádori emberrel tanúul küldte György pap testvért, akik dec. 21-én (in fe. B. Thome ap.) Benedeket Bodmer birtokon lévő birtokrészén [1413.] jan. 13-ra (ad. oct. fe. Epiph. d.) a nádori jelenlét elé idézték, László mr. ellenében. D. 3. die diei evocacionis predict., a. d. 1412. E.: DL 79115 (Zichy cs. zsélyi lt. 212. 1461.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés és kerek zárópecsét maradványa. (Hiányos.) R.: Z. VI. 162. (106. sz.); ZsO. III. 3103. sz. Megj.: *A hátoldalon lévő tárgymegjelölésben a teljes névalak fennmaradt. 574. 1413. március 19. A Vas-hegy lábánál álló [pécs]váradi (Waradiensis de sub pede montis Ferrei) monostor konventje mindazon szolgálatokért, amelyeket a monostor pécsváradi (Waradiensis~Pechwaradiensis) polgáraiért, jobbágyaiért és magáért a monostorért a néhai Imre pécsváradi bíró fia: Litteratus János, már ifjú kora óta, felmenőivel (avus) és őseivel (prothavus), rokonaival és társaival együtt tett, s amelyek közül itt csak az említtessék, hogy amikor a városban egy néhány megátalkodott (irreprobi) által okozott tűzvész pusztított, amelynek következtében János palotája is — amely Szt. Péter apostol templomának É-i sarkán állt — leégett, s amely ezután, a monostor és a város szégyenére még évek múltán is elhagyatottan állt, de végül Imre bíró, az említett János apja, igen nagy költséggel és fáradsággal helyreállította. Ám alighogy kész lett, néhány hitszegő (perfidus) férfi felgyúj-