Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

tisztségviselőket is felsorolták. Erre mindenekelőtt a privilégiumok, vagyis az ünnepélyes formában kiállított, különösen fontos jogokat biztosító oklevelek esetében került sor.

4

9 A hiteleshelyi oklevelekbe a külső munkavégzésnek köszönhetően bekerült egyházi személyek az esetek többségében más forrásokban egyáltalán nem szerepelnek, ezért rájuk nézve a hiteleshelyi oklevelek jelentik a legfőbb és egyetlen forráshelyet. Megismerésük azért is fontos, mert ennek révén az általuk képviselt egyházi rétegekre vonatkozóan is fontos következtetésekre lehet jutni.

5

0 A hiteleshelyi oklevelek egyháztörténeti adatainak másik nagy csoportját jelentik azok az információk, amelyek a hiteleshely működési területének egyházi viszonyaira vonatkoznak. Ebben a csoportban elsőként azokat az eseteket kell megemlítenünk, amikor más egyházi intézmények keresték fel valamelyik hiteleshelyet, hogy ügyükről oklevelet adassanak ki, vagy saját oklevelüket írassák át. A hiteleshelyi oklevelekbe a hatósági megbízásból végzett tudományvételek, tanúk meghallgatása során, illetve a parancslevelek átírása révén is kerülhettek fontos egyháztörténeti adatok. Az egyházak kárára elkövetett hatalmaskodásokról készült beszámolók révén számos egyházi birtok gazdasága, népessége ismerhető meg. Sok esetben maguk az egyházi földesurak ellen folytattak a hiteleshelyek vizsgálatot, amely akkor érdekes különösen, ha a hatalmaskodások elrendelője és elszenvedője is valamelyik egyházi személy vagy közösség volt. A hiteleshelyi oklevelek az egyháztörténet mellett a helytörténet, a genealógia, a gazdaságtörténet, a nyelvtörténet és az anyagi kultúra története számára is értékes adatokat tartalmazhatnak. 2. A pécsváradi konvent hiteleshelyi tevékenységének előzményei és feltételei A jogcselekmények írásban történő rögzítésének igénye, illetve a bizonyítási eljárás során az írásos dokumentumok előtérbe kerülése a korábban meghatározó szóbeliséggel szemben szükségessé tette olyan szervek kialakulását, amelyek de jure alkalmasak, de facto pedig képesek voltak jogerőt képviselő írások kiállítására. Erre a szerepre csak azok az intézmények vállalkozhattak, amelyek iránt kellő bizalommal voltak a hivatalos szervek és a magánügyfelek egyaránt, illetve amelyek személyi állománya lehetővé tette a hivatali élet által megkövetelt szerteágazó munka ellátását. Elsőként ezért azokat a tényezőket érdemes sorra venni, amelyek a pécsváradi konventet alkalmassá tették a hiteleshelyi feladatok ellátására. Ezek között a monostor gazdasági viszonyai, a pécsváradi apátok pápai megbízatásai, a Pannonhalmával és az Árpádok 4

9 Ezeknek a névsoroknak az elemzésére ld.: HUNYADI 54-55.; KŐFALVI, 1998. 144-146. 5

0 Ebből a szempontból leginkább a káptalanok világának tanulmányozása lehet eredményes, mivel a szerzetesség mobilitása és gazdasági jelentősége jóval kisebb, mint az egyházi középrétegeké, illetve a világi klerikusoké. A téma monografikus feldolgozását adja: KÖBLÖS, 1994. A pécsi székeskáptalan társadalmának feldolgozása: FEDELES, 2005.