Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

377. 1384. szeptember 30. A konvent előtt Kelemen fia Gergely fia: János, [Pécs]várad (Warad) városának (civitas nostra) polgára megjelenvén, a Warkun-ból jövő vízfolyáson, Seliber-nek Harmasmolon nevű és Zylagy (dict.) Gergelynek malma között álló, Hedasmalon nevű malmának felét, amelynek másik fele Miklós fia: István tulajdonában van, minden haszonvételével, tudniillik szántóföldekkel, rétekkel, kaszálókkal együtt eladja Balázs fia: Imre egykori bírónak, szintén [pécs]váradi (Warad) polgárnak, a tőle átvett 40 Baronya-i dM.-ért. D. pridie Kal. Oct., a. ab incarn. d. 1384. Erről a konvent, függőpecsétjével megerősített privilégiumot ad ki. János lévén a perjel, Miklós a kántor, Conrardus pedig a custos. [A.] E.: DL 7101 (NRA. 605. 9.) 378. 1384 —1390 között A konvent János papnak, a pécsi egyház prebendáriusának kérésére privilégiumba írja át Drugett János nádor 1329. máj. 22-én Meszesen (Mezeez) kiadott, a pécsváradi konvent előző napon kelt jelentését (ld. 101. sz.) átíró privilégiumát. D. in fe. S. Trinit. a. [...]. János lévén a perjel, Miklós a kántor, Herko (abl.: Herke) pedig a custos. [A.] E.: Pécsi székeskápt. m. lt. 31. 3. (DF 257447) Hátoldalán újkori kéz írásával tárgymegjelölés és levéltári jegyzetek. Megj.: Az oklevél szakadt, évjelölése is hiányzik. Méltóságnévsora pontosan megegyezik az 1388. júl. 27-én kelt oklevél (ld. 384. sz.) névsorával. Kiadásánakpost és ante quem-je az 1384. szept. 30-án (ld. 377. sz.) és az 1390. dec. 9-én (ld. 401. sz.) kiadott okelevelek méltóságnévsorai alapján adható meg. 379. 1385. február 10. A konvent jelenti Mária királynőnek (H., Da., C.), hogy 1385. jan. 25-én (in fe. Conv. B. Pau/i ap, a.. d. 1385.) Pécsett kelt és itt átírt parancslevelének engedelmeskedvén, Szentmártonfalvai (de villa S. Martini) György fia: Péter királynői emberrel tanúul küldte Tamás pap testvért, akik febr. 5-én (die domin. an. fe. B. Dorothee virg. et mart.) megtudták, hogy a parancslevélben foglaltak, miszerint Chati fia: János Pécs városi (civitas) hospes és Mohach-i viceofficiais, urának, Litteratus Mihály mr. pécsi várnagynak a parancsára, [1384.] dec. 17-én (sabb. prox. an. fe. B. Thome ap.) a margitszigeti (de Insula Leporum) Szt. Margit-kolostor apácáinak Jenew nevű birtokára tört, s az ottani jobbágyok disznóit és marháit (pecus) elhajtatta, a falu népe által az esetet kinyomozni küldött Göndör (Crispus) Jánost pedig elfogatta és addig tartotta vasban (in strices), mígnem annak jobb lába kisebesedett, és akit csak 4 forintért, valamint 1 zsák (saccus) takarmányért (pabulum) engedett szabadon, az elrabolt disznók közül pedig 6-ot népeinek adott. Ezen