Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)

226. 1352. október 23. előtt A konvent oklevele, amely szerint az egyik részről Villiam-i Pál fiai: Márton és Lász­ló, a másikról pedig Villiam-i Marcellus fiai: Miklós és Balázs, továbbá carnalis frater-ük: András, a Villiam nevű birtokukat felosztják egymás között. E.: — Eml.: pécsváradi konv., 1352. okt. 23. > Lévai Cseh Péter és Újlaki István macsói bánok, 1429. nov. 23. SÚA Zay cs. ugróci lt. C. 1. 16. (DF 265795) Ld. 227. sz. 227. 1352. október 23. Az egyik részről Villiam-i Pál fiai: Márton és László, a másikról pedig Villiam-i Marcellus fiai: Miklós és Balázs a maguk és ügyvédvalló levelük révén carnalis frater­üknek: Andrásnak a nevében is elmondják, hogy jóllehet Villiam nevű birtokuknak a konvent korábbi oklevelében (ld. 226. sz.) rögzített felosztása kapcsán per támadt közöt­tük, végül azonban fogott bírák döntése nyomán olyan egyezségre jutottak, amelynek értelmében Villiam birtokot, a konvent említett oklevelének megfelelően úgy osztják fel egymás között, hogy a határ a házuk feletti hegycsúcson, az É-i részről, a szőlőik között ereszkedik le Márton és László háza mellett, az ott épült Szt. Péter apostol-templomig, amelyet a temetővel együtt felosztottak egymás között. Innen K felé ereszkedik le a pap közös tulajdonban maradt curia-ja és kertje mellett. Innen D-re fordul szántóföldek szeg­letéhez (regressio), majd K-re egy gyalogúthoz (semita) ér, Márton és László házhelye (locus sessionalis) mellett, majd azon D felé a Marthonfalwa-ról jövő nagy útba torkollik és ezen halad tovább K felé egy nagy erdőig, és be az erdőbe. Az É-i részen, a szántóföld szegleténél, ameddig szántani szoktak, határjelet készítettek. A nagy úttól É-ra eső rész Marcellus fiainak: Miklósnak, Andrásnak és Balázsnak jutnak. Az említett úton Villiam falu felé fordul, majd annak határában az úton Prekche falu felé fordul, ahol Pál fiai job­bágytelkének sarkánál D felől újabb határjelet készítettek. E jobbágytelek mellett egy kétágú (bifurcus) mogyorófa vagy Ikrusfa (vulg. dict.) következett, Pál fiai jobbágytelké­nek udvarán. Innen Ny felé, szántóföldken át egy úthoz jut, amelynek kanyarulatában (giracio) határjelet készítettek. Tovább Ny felé egy régi nagy úthoz, majd azon egy ma­lomhoz, azután pedig egy fennsíkhoz (planicia montis) ér, ahol az É-i részen határjelet készítettek. A határ a fennsíkon át a hegy közepén jut fel a kiindulópontig. A határtól D-re eső rész itt Pál fiainak jut. A felek a hegyről K-en, a hegy lábánál (radex) lévő Kenderatho (dict.) helyre, egy kaszálón át leereszkedő részt közös tulajdonban hagytak, miként a Hegerdew nevű erdőt is. A nagy erdőjüket úgy osztották szét, hogy Marcellus fiai szántóföldjének nyúlványánál, az erdőbe lépő útnál két határjelet készítettek, majd az erdőben az úton K felé megy a határ és a Kwesd vízfolyáshoz fordul, azután pedig a folyó mellett lévő Egerfa (dict.) fához ér. A határ itt belép a folyóba és abban K felé, a Toutmolna (dict.) malomig — ahol az erdő D-i részére megy át — húzódik és Pál fiainak részére érkezik. A határtól É-ra eső rész Marcellus fiainak jut. A Villiam birtok határain

Next

/
Oldalképek
Tartalom