Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

javadalmazása, s védurasága a Palástliy-családban hagyományos ismeretü volt. Ujvendéghy János, esztergomi kanonok s lionti főesperes által tartott visitationalis okmányban;, mely a palásti plébánián őriztetik, azonnal kezdetén olvasható : „eamdem (ecclesiam) dicunt per familiam Palásthyanam faisse aedificatam." Egy második visitationalis okmányban, 1688. okt. 14-én keltve, Pongrácz Imre kanonok irja: „ob autiquitatem consecrata esse creditur." A templom épülete első szemléletre kétszeres épitésünek mutatja magát: a sekrestye és a szentély régi román stilben felépitve, a templom hajójától egészen elüt. Eme román stilii szentély és sekrestye volt a Palásthycsalád hitének, ajtatosságának bizonyitéka. Róbert Károly okmánya kiemeli, hogy „ecclesia lapidea", bizonyitékul, hogy a kőtemplomok gyérek valának még a magyar hazában. Kivéve tehát a kath. hittől elesett s emez eleste után három nemzedéken tovább főn nem maradt családágat, a Palásthy-család jellege a kath. hit, egészen a legújabb időkig, papságba belépő sarj nélkül. Gyümölcstelen fügefa, ha az Isten rajta nem könyörül!