Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

királytól adomáidban kapj a 5 a többi birtokszerzés az úgynevezett „leánynegyed" és vásár, vagy zálogbavevés czimén fejlődött, mely később egyesség, békebiráskodás, vagy királyi, nádori, országbírói Ítélettel megerősíttetett. IV. Béla Cliák nemzetségnek birtokot adományozott a palásti határban; Cl ák család a Palásthvcsaládnak barátja, védője, a Palásthy-család pedig Cliák nemzetségnek nem mindenben dicséretes hűségű bajnoka volt. Cliák István és Péter, Márknak fiai, Máténak unokái 1288-ban III. Lászlótól engedélyt kaptak, hogy palásti birtokukat Palásthyaknak eladhassák ; el is adták 86. márka és 8. font ezüstért, mely árnak magas volta, a vásárolt birtok nagyságát jelenti. A vevők Palásthy I. Péter, 1. Borsnak fia, az ő három fiaival, Péter, Bors, liavaszszal, — comes Palásthy Bagonya, magister Job és Ivánka fiaival — Palásthy Liptó, Gurknak (Györk) fiával együtt; akik az árt az esztergomi káptalan előtt lefizetik, és a birtokot két részre osztják, felét I. Péter s fiai, másik felét Ivánka Györk, máskép Gurk fia kapja. Evvel a Palásthy-család Palást határának legnagyobb részét birtokba vette.

1) Más részen Palásthy Miklós, Brizónak fia, Nagyvezekényen lakott; 1295-ben Vezekényi Pétertől, Zemeche unokájától, az esztergomi káptalan előtt 9 márkán birtokot vásárol, Kisvezekényen, Nagyvezekén határa mellett, a Szinche folyón tul; 1306-ban Brizó unokái Táradon, Fülöp és János, nagyanyjuk, Várady Margit után, leánynegyedrész czimén Várady Beke Pétertől, a nyitrai káptalan előtt, Várad felét az ottani sz. Péter-templom és parochia véduraság és inalom ') Lásd Ipolyi-Stummer Arnold dolgozatát Századok 1867. okt füz