Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

— 1423-ban János ,

;de Alsó-Varbók"; — 1437-ben Miklós és János, Mihály íiai „de Szemeréd"; — 1476-ban Palásthy István „de Mezőkeszi", „de Eén" : — 1497-ben Antal „de Gardon"; — András, a nagy vagyonszerző, a keszihóczi Szentháromság kápolnának épitője, melyben saját temetkezési helyét végrendeletileg kijelelte, Benedek fiával 1543-ban Dachóék egész birtokát Keszihóczon megszerezvén, „de Kesziliócz" ; — 1587-ben Palásthy Miklós .,de Divékujfalu", alias Ujfalnssy; — 1593-ban Ambrus, aliter Sántlia; — 1612-ben „Audreas Litwarcz, aliter Palásthy, in proprio nec non nobilis dominae Barbarae Litwarcz, consortis egregii Christophori Újhelyi, filiat vero egr. quondain Andreae Litwarcz" Mocskos György beigtatása ellen Nemcsényben tiltakozván; — 1725 ben Palásthy István „de Dubravicza" ; — 1763-ban Palásthy Ferencz, alias Karsay; — Palásthy Bálint, alias Szabó; — a mezőkeszi előnévvel jelzett családág Nyitramegyében, előbb Zápolyák, később Forgáchék kezére jutván Mezőkeszi, nyugot felé vonultak, Nutrán, Galgóczon telepedtek meg, „Xagykeszi és Alsó-Kereskény" jelző alatt éltek; a mult század elején két testvér, Rákóczy táborában harczolván, a pozsonyi itélő hadi törvényszék elöl Liptómegyébe, Szepesség* közelébe vándoroltak, honnan a veszély idején egy fél napi utazással fejüket biztos helyre lehajthatták; 40. év múlva pedig Zemplénmegyébe költöztek, megtartván a nyitramegyei Palásthyak előnevét, „de Xagykeszi et A.-Köröskény." Ezektől származtam. 1626. körül, Hontból egy Palásthy Dunántulra ment szállásra, s „de Dozmat" előnevet vett fel. Sopron, Vas, Veszprémmegye területén birtokoltak, s a belháboruk idejében a felkelő seregek vezéreivel