Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai 2. füz., A mohácsi vész utáni korszakból származó s a XVI. század végéig terjedő oklevelek kivonatai. (Budapest, 1894.)

358. 1540 augusztus 21. Buda. Porambski Péter, Izabella királyné titkárának levele Bona lengyel királynéhoz. János király halála után Horvát György, váradi kapitány, Budára jött s a vár védelme ürügye alatt, sok gyalog-katonát hozott magával, kik azonban nem a királynénak, hanem csak Fráter Györgynek esküdtek hűséget. Minden oda mutat. hogy a királynét tisztességes fogságban tartják. Frangepán itt járván, hogy a királynénak részvétét fejezze ki. méltatlankodva értesült e dologról s kijelentette, hogy addig nem jön Budára, míg az a királyné kezeiben nem lesz. így beszélnek Perényi Péter, Bebek Ferencz és a Balassák is. Levélíró különben azt gyanítja, hogy ez urak a németekkel tartanak. A Balassák nyíltan Ferdinándot vallják uruknak, sőt a királyné Lengyelországból érkezett egyik szolgáját elfogatták s a nála volt leveleket felbontották. János holtteste Déván van, úgyszintén a kincstár is, mely lepecsételve Bebek Imre és Rassay János őrizete alatt áll. A tanácsosok a királyt Székesfehérvárott akarják eltemetni; ugyanakkor lesz a királyfi keresztelője is. A királyné szükségben levén, a tanácsosok beleegyezésével föl lettek bontva János királynak Budán maradt szekrényei, de azokban, mint a közmondás tartja, kincs helyett szenet találtak. Nem volt azokban egy dénár sem. Néhány aranyozott ezüstedényen s régi öltönyökön kívül, semmi értékes tárgyat nem tartalmaztak. Utóiratban közli, hogy Horváth méltatlansággal utasítá vissza ama gyanút, mintha katonái nem tettek volna le hűségi esküt a királynénak. Orosz-lengyel levéltárak. 359. 1540 október. Porambski Péter Izabella titkárjának levele Bona lengyel királynéhoz. János király hamvai szept. 15-én érkeztek Budára és nagy tisztelettel fogadtattak. A királyné a várkapuig a gyászmenet elé ment. A temetés Máté napja utáni pénteken ment végbe. Október 4-én Budára jöttek Révay Ferencz az esztergomi érsek nevében és Thurzó Elek, kik azon óhajtásukat fejezék ki, hogy Petrovich Péter és Fráter György az ország békéje s a királyné ügyében, velők Visegrádon tanácskozásra összejöjjenek. Ferdinánd is küldött követet, a spanyol Cotta személyében, kinek Izabella királyné kijelentette, hogy mindent meg fog kisérleni, hogy békés úton az ország birtokába juthasson. mi ha nem sikerűi, kénytelen lesz azt fegyveres erővel kieszközölni. Orosz-lengyel levéltárak.