Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai 2. füz., A mohácsi vész utáni korszakból származó s a XVI. század végéig terjedő oklevelek kivonatai. (Budapest, 1894.)

keresztény hatalmak a török ellen fordulhassanak, s a mindinkább elharapódzó eretnekségnek eleje vétessék, az nagy részben Ferdinánd magatartásától függ. E béke érdekében járt Rómában Statileo erdélyi püspök is, s a pápa saját unokaöcscsét, Farnese Sándor bibornokot, küldi e tárgyban Károly császárhoz. Rorario küldetése Ferdinándot János királylyal való kibékülésre birni s vele tudatni, hogy meg van bízva Bécsből Magyar- és Lengyelországba menni. Magyarországban a püspöki díjakat fogja beszedni s ez összegeket a magyar végvárak erősítésére fordítani; Lengyelországba azért megy, hogy Zsigmond királynak a karácson éjjelén megszentelt kardot és süveget, melyekkel a lengyel királyokat az apostoli szék iránti érdemeikért földíszíteni szokták, megvigye. Nápoly. Farnese levéltár. 345. 1538. Jelentés a magyar- s moldvaországi ügyekről. János királyról az a hír, hogy 300,000 arany összeggel sikerült egyezségre lépnie a törökkel, s most ez összeget az erdélyiek által akarja megtéríttetni, azzal az indokolással, hogy az egyezség kizárólag Erdély függetlenségének megóvásáért köttetett. Simancasi levéltár. 346. 1538 október 8., 19. és 20. Kivonatok Brodarics váczi püspöknek és Clesius trienti bibornok-püspöknek Don Lope de Soriá-hoz intézett leveleiből. A török kivonult Moldvaországból; János királytól 300,000 aranyat kér, mely összegért késznek nyilatkozik vele örök békét kötni. János király követet küldött Ferdinándhoz, hogy a Duna védelme czéljából tőle hajókat kérjen. Clesius bibornok János királynak a lengyel király leányával való házasságáról ír. Azon hír, hogy János király egyezségre lépett a törökkel, szerinte nem érdemel hitelt. A spanyol katonák Esztergom felé indultak. Simancasi levéltár. 347. 1539 márczius 13. Bécs. Ferdinánd király levele Zsigmond lengyel királyhoz. A Szepes-vármegyében fölmerült viszályok kiegyenlítése végett már ki voltak jelölve a biztosok; közbejött fontos események azonban szükségessé tették a magyar országgyűlés összehívását, melynek megnyitása szeptember 2l-re tűzetett ki; a biztosok kiküldését tehát el kellett halasztania. Orosz-lengyel levéltárak.