Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai 1. füz., A Mohácsi vész előtti okiratok kivonatai. (Budapest, 1890.)
72 1411 JAN. 17,—1411 MÁRCZ. 10. 191. 1411 január 17. A velenczei titkos tanács meghagyja az inquisitoroknak, hogy tüstént keressenek fel egy Zerim Nicolosi nevű egyént s ügyestn hallgassák ki, vájjon kapott-e ismét leveleket s pénzt Magyarországból s mi czélra, s ha szükségesnek találandják, tartsanak házmotozást nála, s ha gyannjeleket találnak, tartóztassák le a nevezett egyént s vezessék a tanács elé. Velenczei levéltár. 192. 1411 február 15. Steno Mihály velenczei dogé utasításai a Zsigmonddal való viszálya ügyében Rómába menesztett követei számára. XXIII. János pápa elfogadván a közvetítést, a dogé meghagyja követeinek, hogy ismertessék meg 0 Szentségével az egész ügy történetét, valamint az eddigi tárgyalások eredményekép Velencze azon ajánlatát, mely szerint Dalmáczia békés birtoklásáért kész 50,000 aranyat készpénzben lefizetni Zsigmondnak, s azonfölül minden évben tiszteleti adóképen egy felszerelt fehér lovat, vagy egy aranyöltönyt szolgáltatni. A 7000 arany évi adó elmaradása iránt felvilágosításokat ad. Velenczei levéltár. 193. 1411 február 20. Tudomására jővén a velenczei signoriának, hogy Zsigmond már több, az aquilejai patriarkátushoz tartozó, istriai helységet foglalt el, elrendeli, hogy az istriai hadsereg hadilábra állíttassék. l'elenczei levéltár. 194. 1411 február 20. A velenczei signoria a pápa s nápolyi László közti viszály kiegyenlítése czéljából közvetítését ajánlja fel. Velenczei levéltár. 195. 1411 február 28. Ozorai Pipónak egy udinei polgár (Nicolino da Latoré) által küldött üzenetére a velenczei signoria kijelenti, hogy mindig óhajtotta a békét nem csak a magyar királylyal, ki iránt annyiszor tanúsította szeretete s tisztelete jeleit, de minden keresztény fejedelemmel. Ha tehát Zsigmond békét akar kötni, a signoriánál nem fog nehézségre találni. Velenczei levéltár. 196. 1411 márczius 10. A velenczei signoria utasításai római követeinek, XXIII. János pápának Zsigmond király s a velen-