Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)

A XVTI. században és a XVIII. század eléjén élt Máriássyakat erős, hajthatatlan magyarságuk, törhetlen és rajongó hazaszerete­tük jellemzi. Nagyon természetesen ezzel a tulajdonságukkal ke­veset közülök találunk Bécsben, inkább a színmagyar erdélyi fejedelmekhez húznak, a mi önmagában véve még nem lett volna baj, azonban erősen magyar és protestáns voltuknál fogva részt vettek a nemzet minden szabadság mozgalmában, a mi „nótázás" formájában rengeteg bajt, sok kellemetlenséget zúdított reájuk, ugy hogy a család története a XVII. század második felében voltaképen „rebellkr'-zásból és „nótázás ;'-ból áll. A XVII. század elején Máriássy Pál fiát Ferenczet II Mátyás király, illetve akkor még csak Magyarország kormányzója meg­hívja az 1608. évi pozsonyi országgyűlésre 1), később Máriássy György, János, Zsigmond lia László is járnak a diaetákra köve­tekként, tehát ekkor még tart a Habsburgokkal való jó viszony» azonban 1639-ben Máriássy Pál fia András fia Ferencz már kap­csolatba kerül a Rákócziakkal és innenfogva a családtagok leg­nagyobb része hűségesen, jóban-rosszban kitartott a magyarságot képviselő erdélyi fejedelmek, de főleg a Rákócziak mellett: Máriássy András fia Ferencz 1597-ben született. Hogy tanul­mányait hol végezte, azt nem tudjuk, valószínű azonban, hogy otthon a márkusfalvi iskolában, de hogy tanult ember lehetett, azt könyveinek 1647-ben készült jegyzéke igazolja. 1623-ban és 1624-ben. tehát 26 éves korában már Szepes vármegye alispánja volt"és ugyancsak alispán volt 1633-tól 1636-ig is Ebből az idő­ből maradt reánk egy naplószerii feljegyzés, amely azonban volta­képen, czime dacára is, nem napló, hanem inkább megyei jegyző­könyv. Czime: ,.Diarium laborum, curarum, fatigiarum, moles­tiarum mearum Francisci Mariasy de Markusfalva, temporc officii mei vicecomitis anni Domini MDCXXXI1IE jegyző­könyv 1636-ig terjed, s jelenleg a Magyar Nemzeti Muzeum kéz­irattárában őriztetik, a hova vásárlás utján a Jankovich-gyűjte­ményből került, 1852. január 21-én vásároltatott 7 l/ 5 krajczáron pengő pénzben. 2) E diáriumban van családtörténeti, közérdekű feljegyzés is, 3) azonban a 110 lapnyi folio kötet legnagyobb ') Márkusfalvi rész: G29. szám. 2) M. Nemz. Muzeum Kézirattára: Tol. lat. 1046. 3) A diárium 55. lapján ezek a családtörténeti vonatkozású feljegyzések olvashatók: „Anno 1586. copulatus est egregius dominius Paulus Mariassy cum generosa domina Margaretha Bertholti relicta egregii condam Georgii Gelethfy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom