Mihályi János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. (Máramaros-Sziget, 1900.)
1411. JUL1US 27. 175 duximus concedendas. Dátum quinto decimo die diey statucionis antedicte. Anno domini millesimo quadringentesimo undecimo prenotato. ') Leuke görög név=Albin. 2) Tur^=bölény ; Turczád patak Farkasrév mellett ömlik az Izába ; Turczád falu régóta nem létezik, annak helye „faludombja" név alatt Farkasrévtől nyugatra esik, hagyományból beszélik a farkasrévi öreg emberek, hogy Turczád a Codra családé volt, melytől azonban, valószínűleg politikai okokból „hűtlenség vétsége" miatt elkoboztatott; jelenleg a szigeti határ egy részét képezi. 3) Jalhoch=Irholcz=Jalova=VuIyhovecz. 4) Pergamenre irt, függő pecséttel ellátott eredetiből Codra Vasil a Onciuluinál Bártfalván. 99. 1411. Julius 27. Visegrád. Zsigmond király határjárási parancsa Dolhai Szaniszló, ennek testvérei János, György, Bogdán és nagybátyjai András és György részére, kik Bozavlia, Szurdok, Sajó, Petrova, Leordina, Buszkova és Ruszpolyána birtokába bevezettetnek, egyszersmind ezek határai megjelöltetnek. Omnibus Christi fidelibus presentibus pariter et futuris presencium noticiam habituris Conventus ecclesie Sancte Crucis de Lelez Salutem in omnium Salvatore, Ad universorum noticiam harum serie volumus pervenire, quod nos literas Excellentissimi domini nostri domini Sigismundi Dei gracia Romanorum Regis semper Augusti ac Hungarie etc. Regis honore quo decuit recepimus in hec verba, Sigismundus Dei gracia Romanorum Rex semper Augustus ac Hungarie etc. Rex fidelibus nostris conventui Ecclesie Sancte Crucis de Lelez Salutem et gráciám, dicit nobis Stanislaus de Dolha in sua, ac Iohannis, Georgy et Bogdán Uterinorum, nec non Andree et Georgy de Rozavlay fratrum suorum patruelium personis, Quod quedam possessiones ipsorum Rozawlay 1), Zwrdook, Sayo, Petrowa 2), Leorgyna 3), Ruzkowa 4), Polyna et Bathizhaza vocate in Comitatu Maramarosiensi existentes legitima Reambulacione et novarum metarum ereccione et Renovacione plurimum Indigerent, Super quo fidelitati Vestre firmiter precipientes mandamus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignum quo presente Sándor vei Georgius de Lypche,
