Mihályi János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. (Máramaros-Sziget, 1900.)

1404. SZEPTEMBER 29. 129 ') Pipo=Fülöp. Ozorai Pipo a sóaknák főnöke, születésre florenczi olasz volt, a Scolari grófok családjából ; mint a király meghitt benső embere, vele együtt szenvedett fogságot, 1408-ban Szörényi bán, 1411-ban az ország hadai ve­zetője volt a velenczeiek elleni hadjáratban (Due vite di Filippo Scolari, detto Pippo spano in Archivio storico italiano t. 4. Florentia.) 2) Zsigmond király zsarnoki uralmával magára vonván az ország főrendei haragját, ezek élőkön az ország nádorával és az esztergomi érsekkel, Bonifácius pápa által segitve, László nápolyi királyt, a szerencsétlen II. Károly király fiát, akarták Magyarország trónjára emelni. László már 1387-ben Dalmát és Horvátor­szág királyává kiáltatott és 1403. évi augustus 5-én Zárában a primás által Ma­gyarország királyává koronáztatott. De Győr felé előnyomulva hadai szétverettek, ő maga Dalmátiába, onnan Nápolyba visszatért, Zsigmond pedig 8-ik októberben amnestiát hirdetett mindazoknak, kik hozzá hűségben megtérnek. 3) Bandérium: középkori latin szó és zászlót jelent, az volt alapja ezen századokban Magyarország hadiszervezetének, minden főpap, mágnás is törvényha­tóság köteles volt saját bandériumával sikra szállni, azokhoz csatlakozott a kisebb nemesség is melynek t. i. 50 lovas harczosnál kevesebbje volt. 4) Mindannak daczára, hogy a kérdéses részjószágok elkoboztattak, azokat mégis 1410-ben Dolhai István vajda özvegye és 1417-ben Péter és Miklós a Dolha Sándor fiai birtokában találjuk. • 5) A gróf Telekyek gyömrői levéltárában levő eredetiről. (El. XX. f. 1. No. 15.) 74. 1404. September 29. A leleszi convent Budfalvi Bud fia máramarosi román Vincz kérése folytán átírja Lajos király­nak a Bud, Sándor és Lucavoi többi fiai részére az Ozon­birtok kenesiatusa felől 1361. évben kiadott adomány levelét. Omnibus Christi fidelibus praesentibus pariter et futuris praesentium notitiam habituris, conventus Ecclesiae sanctae crucis de Lelesz Sa­lutem in omnium Salvatore. Ad universorum notitiam harum serie vo­lumus pervenire, Quod Vinch filius Bud de Budfalva Olahus de Ma­ramarusio in nostram personalem accedens praesentiam, exhibuit nobis Litteras privilegiales, quondam Illustrissimi Principis Domini Ludovici Dei Gratia Inclyti Regis Hungáriáé, duplicis sui Sigilli appensione communitas, quoddam sericum viridis Coloris ut apparebat, pro appen­sione alicujus alterius Sigilli sine tamen et absque appensione cujus­libet alterius Sigilli seu alicujus Cerae alligatum habentes, tenoris Subsequentis, petens nos instanter, ut qui ipsas in specie ad loca Sibi 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom