Mihályi János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. (Máramaros-Sziget, 1900.)

A hol az eredeti oklevél állott rendelkezésemre, ott az akkor divatozott helyesírást tartam meg, de a melyeket újkori átiratok vagy másolatok után közöltem, azoknak mostani Írásmódját, arra a mely szokásból kiment, átalakitni indokoltnak nem láttam. Az időszámításnál egykori jó emlékű tanárom Horvát Árpádnak „A diplomatikai'kortan alapvonalai" czimü munkáját használtam. E helyt legyen szabad mély köszönetemet nyilvánitni főtisztelendő Szalánczy István prépost urnák és általa a premontrei rend leleszi conventje minden egyes tagjainak azon előzékeny és szíves fogadásért, melyben kétszeri ott időzésem alkalmával részeltettek; továbbá nagyságos Petvovay György Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykürüi földbirtokosnak, ki a családjára vonatkozó oklevelek egy részét jelen gyűjteményben való közzététel végett átengedni szíves volt Származásukra az oklevelek ekép oszlanak meg : A leleszi convent levéltárából való .... 67. Különféle gyűjteményekben megjelent . . . .76'. Petrovay György úrtól való 49. A vármegye levéltárából 32. Magán egyénektől való 162. Összesen . 366. ide nem számítva a jegyzet rovatban közölteket. Végül az ezen közleményben előforduló hibákért —ugy az írási mint a nyomda hibákért — kell a t. olvasó elnézését kikérnem ; a mely hibákat revízió közben észrevettem, azokat a mii végén kijavítottam. A mint ember nincs hiba nélkül, ép ugy elnézlietők egy három nyelven irt terjedelmes könyv kisebb hibái is, mely könyv megírásával távol az irodalmi központtól, csak szabad óráimban foglalkozhattam. M.-Sziget, deczember hóban 1900. Dr. ftQihálvi pártos.