Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. (Budapest, 1909.)

A végzemények nem voltak örök időkre szánva. Tudjuk, öt év múlva nagykorú lett volna Lajos, át kellett volna vennie a kormányt. De ezek a határozatok mindössze egy esztendeig maradtak érvényben.

1 A szerencsésen befejeződött országgyűlést követte az egyezség, Brandenburgi György és Szapolyai Jánofe között. Egykorúak talán e békesség alapján reményiették, hogy jobb állapotba kerül minden, mint volt Ulászló idejében.Miksának és Zsigmondnak a diétán megjelent követei jún. 6-án egyezséget hoztak létre Brandenburgi György s Szapolyai közt két vár, Solymos és Lippa ügyében. Az egyezmény úgy szólott, hogy Szapolyai lemond a két várról György őrgróf javára, a ki ezeket 22,000 frtért átengedi a nádornak. Az egyezség meg nem tartója 40,000 frt bírságpénzt fizet, melynek V

3-a a királyé, V

3-a a másik félé, Vs-a a végek védelmére fordítandó.

3 Az egyezkedés oka az volt, hogy a külföldi gyámok biztosítani akarták Lajos uralmát, az pedig — véleményük szerint — az őrgróf s a vajda egyetértésétől függött. Ebből pedig világos az, hogy ennek a két embernek kezében volt Magyarországon a legnagyobb hatalom. Miksa külön oklevélben nyilvánítja örömét, hogy Brandenburgi György még a saját károsodásával is hajlandó volt a békét az országban megteremteni.

4 A gyűlés tehát kielégítette a nádort, mert két várhoz juttatta, kielégítette Bakóczot, mert a királyi tanácsba bevette, kielégítette Brandenburgi Györgyöt s Bornemisza Jánost, mivel a király nevelését rájuk bízta. Mit kapott Szapolyai, nem tudjuk; minthogy a vélt vagy valóságos jogairól való lemondás nem jutalom, se az, hogy a királyi tanácsba 16 köznemesi ülnököt vittek be 12 főnemesi tanácsossal szemben. így a compromissum nem egészen sikerült, ezért se a köznemesek, se az urak nem tartottak ki mellette; lassankint elmaradoztak a tanácsból, Szapolyai1 Lajos maga írja Zsigmondnak Acta Tomiciana IV. 335. 2 Acta Tomiciana IV. 39. 3 Egyezséglevelük az Országos levéltárban M. O. D. L. 37990. 4 Levele hozzá 1516 júl. 22-ről. Orsz. levéltár M. O. D. L. 37992.