Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. (Budapest, 1909.)

leteire való adónak megszavazása.

1 A kormányzás kérdése természetesen nemcsak a magyar nemességet érdekelte, hanem azokat is, a kiknek az új berendezkedés hasznos vagy káros lehetett, tehát Miksa császárt és Zsigmond lengyel királyt. Miksát már 1516 márcz. 26-án tudósították Magyarországból, hogy siessen követeket küldeni a Szent György-napi országgyűlésre, a hova a lengyel király is elfogja küldeni megbízottait.

2 Az utóbbi csakugyan küldött is követeket a magyar országgyűlésre Laczkó János gneznai érsek, Lengyelország prímása és Schydlowyecz Kristóf, a lengyel kanczellár személyében,

3 sőt talán még másokat is.

4 Miksa követei, ha nem is mindjárt a gyűlés kezdetén, de valamivel később már okvetlenül jelen voltak; 5 a lengyel király együttműködés czéljából Miksát követek küldésére előre felszólította.

0 A császár eredetileg személyesen akart a diétán megjelenni, de ennek akadályai voltak, az országgyűléshez intézett iratban jelentette ki, hogy a rábízott gyámságot elfogadja, sőt gyakorolni kívánja.

7 A lengyel követeknek czéljuk az volt, hogy Lajosnak tanácsot adjanak, segítségére legyenek, ügyeljenek arra, hogy zavargás ne legyen a diétán, a tárgyalásokat húzni-halasztani ne engedjék, végül igyekezzenek Lajos uralmának megszilárdítására.

8 Ebből a követi utasításból látni, hogy egyelőre nem volt szó egyenes külföldi beavatkozásról; megelégedtek a gyámok azzal, ha most egyelőre rendet csinálnak, részletes kormányzási elveiknek a magyarokkal való közlését későbbre tartották fönn. Abban azonban előre is megegyezett a két uralkodó, hogy nem kell elfogadni Szapolyai 1 Istvánfi 1. VI. 2 Függelék I. sz. 3 Acta Tomiciana IV. 22. 4 Az Országos levéltár alább idézendő oklevele. 5 Az Országos Levéltár említett oklevele a lengyel követekkel együtt felsorolja az osztrák megbízottakat is. Az oklevél jún. 6-ról való, de a követek szereplése régebbi. 6 Acta Tomiciana IV. 35. 7 Függelék II. sz. 8 Acta Tomiciana IV. 25., 39. 1.