Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez. I. (Buda, 1870.)

LVIII. 1379. I. Lajos király Jakab mesternek, Szántói Kolos fiának birtokot adományoz. Nos Ludouicus Dei gratia, Rex Hungáriáé, Poloniae, Dalmatie, etc. Memoriae commendamus per presentes. Quod nos recordatis fidelitatibus, et fidelium seruitiorum laude dignis meritis fidelis nostri magistri Jacobi filii Kolos de Santo, vice agazonuni nostrorum magistri, quibus idem in cunctis nostris, et Regni nostri negotiis sibi coiiíisis et commissis studuit, et anlielat nostrae Maiestati intrepide complacere, ad ipsius humilem, et deuotam supplicationem quasdam possessiones seu terras Bana et Arpaa appellatas in Comitatu Komaromiensi existentes, de quibus alias nomine terrarum castrensium eidem magistro Jacobo donationem fecisse perliibemur. Ex nunc et de praesenti ac de nouo ipsas easdem possessiones seu terras Bana et Arpaa vocatas in praedicto Comitatu Komaromiensi liabitas cum omnibus vtilitatibus et pertinentiis vniuersis, ac cum tributo Bana sub suis veris metis, et antiquis [quibus hactenus habitae fuerant, ac possessae] nouae donationis nostrae titulo, et omni eo iure, quo ad nostram pertinet collationem, ipsi magistro Jacobo íilio Kolos, et per eum suis haeredibus, haeredumque suorum successoribus et posteritatibus vniuersis dedimus, donauimus et contulimus, imo damus donamus et conferimus iure perpetuo et irreuocabiliter possidendas, tenendas, et habendas absque tamen praeiudicio iuris alieni, praesentes etiam sub magnó nostro sigillo dari faciemus, dum nobis fuerint reportatae. Dátum in Dyosgeur in festő S. Stanislai [máj. 7.] Anno Domini M. CCC. LXX. nono ,L, S. bene apparentis appressi minimi facile annularis.' l) Miklós biró, Tamás fia, úgy Henrik városi jegyző. [Fasc. C. Nro 6.]; megerősítette ezt 1391-n Zsigmond király is, kérték Melcher biró és Brustul Hermann kolozsvári polgár. [Fasc. C. Nro 7.] 0 Fejér, Cod. Dipl. Tom. YII. vol. III. 139—140. 11. A kútfőt ím e jegyzés mútatja : ,Fx Archivo I. Famüiae Milkovics.

1 Ez oklevélre szintén az a megjegyzésem, a mi a XXVI. szám alattira. Itt a Kolos szó-alak így léte iránt van kételyem, de azt csak egy teljesen hű szöveg közlése enyésztetné el, a mi nem volt hatalmamban. Van még közölve ugyan ott a 152—53. és 157. lapon egy 1380-ki határjárási oklevél rendében két királyi nyilt levél kivonata ; egyikben, mely költ Budán Józus mennybe menetele ünnepe előtti másodnapon 1370-n, Lajos király al-lovászmester Jakabnak, Némái Kolus fiának s örököseinek és azok utódainak a Komárom vármegyében levő összes magvaszakadtak, valamint az olyan várjobbágyok más birtokait, a kik magukat az ország szokása szerént teljesitni tartozott királyi szolgálat alól addig elvonták, s a melyeknek az ország helyben hagyott törvénye szerént a király kezeire kell vala szállaniok , örök joggal adta és ajándékozta; a másikban, mely költ DiósGyőrön — Gyosc/yur — szent Szaniszló vértanú ünnepén 1379-n, ugyan azon király, Jakabnak, Szántói Kolus fiának azon dicséretes érdemeiért, hogy a király és ország rá bizott minden dolgaiban híven eljárni buzgólkodott, az ő kérésére Bana és Arpaa nevü komárom-vármegyei jószágokat, melyekről már mint várföldekről korábbi ado-