Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez. I. (Buda, 1870.)

tinras wobis Rugas Bylany Kórus Castellani Coniites in Castris Clusa Dees Busdoch Quod cum a nobis data potestate ordinare debeatis ut quemadmodum Flandry in initio Regui nostri acceptabant nummos nostros wulgo Keser chunich Tatar Pensa ex dictis Zycly et Blachy per orania necessaria quia ad nostram utilitatem pertment acceptarent tanquam nummos Bysantinos et cum consortio et pacientia nostra participarre uultis Fydelem M as et Zeracheen cum suis sotiis Jozyf Ben ke Myzaarrus Fyieerwaary Tuilluos et— —Zeracheen quorum serwis serwos uestros [így] administrate usque Zootmaar Dátum im Zuyo Anno Regni nostri II" x). VII. 1246—1266. István király megerősíti atyjának Béla királynak azon kiváltság levelét, melynél fogva az a Gallus erdőn-túli püspök birtokában levő némely falvakat és várakat a megyei főispán hatósága alól kivett. STEPHANUS Dei gracia, Junior Rex Hungarie, Dux Transsiluanus — dom orum, omnib. Xristi fidelibus presentem paginam inspecturis Salutem in omnium saluatore. Justis petencium desiderys prebere assensum, ius amnoris (így) et piet... . hoc idem expostulat ordo iuris. Hinc est quod uniuersorum noticie harum serie declaramus. quod Venerabilis páter Gallus dei gracia Episcopus Transsiluanus, ad nostram accedendo presenciam priuilegium dili Reg. patris nostri karissimi exhibuit emanatum super libertate quarundam Uillarum ecclesie sue, petens humiliter, et deuote ut ipsum priuilegium coníirmare dignaremur, nostrarum patrocinio litterarum, Cuius tenor talis est: Bela elei gracia , Hungar. Dalmacie , Crowacie , Rame , Seruie , Gall. Lodomerie. Cumanieque Rex, Omnibus Xsti Fidelibus, presens seriptum inspecturis, Salutem et omne bonum. Circumspeccio Regum prouida, ex suscepti tenetur Regiminis officio, ut honestis suorum fidelium peticionibus ') Ez oklevél megjelent a Tudománytár XI. kötetében 1842 a 324—25. lapon, áll 16 sorból, bőrhártyára írva ; közölte Jerney János, ki azt a Jankovich-gyűjteményből kapta, oda pedig a régiség-kedvelő kolozsvári Literati Nemes Sámueltől került. A tudós búvár 325-től 350 lapig mutogatja az oklevél hitelességét, hivatkozva Rogeriusra, ki Carmem Miserabile sat. czímü müvében azt hagyta emlékezetben, hogy a tatárok megtalálván a király pecsétnyomóját, némely magyar papok által ál-leveleket írattak s adtak ki. Közlő szerént ez oklevél oly nehéz irásu, hogy csak vegyszerekkel megelevenítve lehetett elolvasni. En pesti kutatásaim bevégződése után tudván meg ennek létezését, nem láttam az eredetit, hitelességéről tehát meggyőződve nem vagyok, sőt ellenkezőleg sokkal későbbi korbeli származásra miítató zagyva szövegénél fogva azt apoeryphnek tartom ; miben az is megerősít, hogy a mint újabb nyomozó ásaim után megtudtam, az oklevél eredetije azóta, hogy hitelességét Jerney úr kimutatni nyilvánosan megkisérlette, eltűnt s a tulajdonos által a nemzeti Muzeumba be nem is adatott.