Teleki József gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. Oklevéltár. XII. (Pest, 1857.)

mus. Hec dum Reverendissime Dominationi vestre humillime significamus, una, ut valeat, precamur, nostraque demissa obsequia, et seruitia porro quoque offerimus. Ex Wiena die 3-a Junij 1485. M. Martinus de Buda. A Batthyányi-codexből. DCCXXVII. Bécs városa polgármestere, bírája, tanácsa és községe tudósítja valamellyik osztrákhoni város elöljáróságát, miért voltak kénytelenek a várost, mellyet Mátyás Magyar- és Csehország királya szárazon és vízen mintegy harmadfél évig szállott meg, feladni. Ok a császár és a város becsületéért és javáért éltöket és vagyonukat nem kimélették, a hozzájok küldött császári seregeket pénzzel, élelemmel tartották; azonban a magyar király túlnyomó hatalma s az utak elzárása által a városban roppant drágaság és éhség keletkezett, mellynek következtében a megszállás alatt több mint 6000 ember halt el, és meg most is sokan halnak el éhhel naponként, a nép az éhség miatt szétszökött, ugy hogy a külvárosokban huszadik házat sem lakták, a városban is sok nagy ház pusztán maradt; niért is ők, miután a császártól, kit többször megkerestek, egészen elhagyattak és az alsó s felső-osztrákhoniaktól sem kaptak segélyt, ezen kivtíl némelly cseh zsoldosok az ellenséghez szöktek, és ez által egy külváros elveszett, kénytel nittettek a magyar királylyal egyezkedni, mit ha nem tesznek, életöket vesztették és a város Osztrákhon és az egész keresztyénség kárára feldúla-