Teleki József gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. Oklevéltár. XI. (Pest, 1855.)

CCCXLIII. Mátyás király tudósítván a velenczei fejedelmet az ozmánok igen nagy készületeiről, mellyek minden számítás szerint egyenesen ellene vannak intézve, felszólítja ezt, hogy ne csak maga küldjön segedelmet, hanem azt eszközölje a többi olasz fejedelmeknél ts, különösön a pápánál, még pedig az eddigi tapasztalást tekintve olly móddal, miként hajóssereg csak annyi állittassék ki, mennyit az oltalom megkíván, a fő erő ellenben a szárazon támadja meg az elleriséget, míg ő maga az ellen egész hatalmát kiállitandja. Kelt Esztergomban april 7-dikén {1463). Quemadmodum cum Magnifieo Francisco Venerio nuper apud nos Oratore Vestro, in eius discessu constitueramus, ita exspectabamus a Vestra Fraternitate per totum mensem Martiiiin relationem aliquain super pace, vei induciis cum Turco ineundis, aut saltem per alium interim Oratorem Veslrum de agendis informari prestolabamur, in qua exspectatione dum adhuc penderemus, Vice Cancellarium Nostrum ultro ad vos misimus, de his, que tunc occurrebant, plene edoctum, Nunc quum et prefixus jam abiit terminus, et nihil super ea re nobis per Vos responsum vei alias intimatum est, censuiinus Amicitiam Vestram iterum esse de rerum statu et de his, que postmodum habuimus, per literas admonendam. Igitur communis inimicus (ut facile unusquisque animadvertet per ostentationem concordie artificiosas eum struere insidias) mirificos, et quantos nunquam antea belli molitur apparatus, ultimo vere castra moturus, jam nunc innumerabiles suorum copias citra et ultra mare habitantiumin arma suscitat, sed in tributariis Principibus auxilia exigere, ac stipendiarium e Scythia, Syriave militem cessat eonducere. Ouis vero dubitet, quid ille tanto conatu petat? non certo misios aut Macedonas, quos jam dudum in servitutem redegit, nec viles Grecos, Epirotarumque reliquias, sed quos