Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II. rész, 6. kötet, Pótkötet a I. rész 1-7, és a II. rész 1-5. köteteihez az 1278-1526. évekből. (Sopron, 1943.)

TARTALOM - ELŐSZÓ

lönösen szükségesnek mutatkozott ez az ellenőrzés ez alapítványok tőkéjéből kölcsönt felvevő polgárokkal szemben, kiktől a szokásos 10°/o-os kamatot az alapítvány élvezője szedte be, de már afelett, hogy ki kap kölcsönt, a tanács döntött és ugyancsak ő tartotta nyilván épen e kódex segítségével, hogy a kölcsön visszafizetése megtörtént-e? Mivel a középkor vége felé elsősorban az egyházi alapítványok kihelyezésével oldották meg az akkor is szükséges hitelek kielégítését, ennélfogva nem csodálkozhatunk azon, hogy 1493-ban Sopronban úgy látták jónak, hogy egy testes könyvet készítsenek e célra, melyben 32 féle kegyes alapítvány tőkéinek forgatását kisérhetjük figyelemmel. Hogy mégis e könyv csaknem 4

/5-öd részében üres maradt, az már a reformációval kapcsolatos, mivel új alapítványok nem keletkeztek, a meglévők pedig elpusztultak. A kódexben 1493—1580. közti évekből találhatók feljegyzések : ezek között a könyv legvégén ismét számos papi reverzális. Az elmondottakból kitűnik, hogy ez az ú. n. Priesterbuch a középkori soproni kat. egyház anyagi viszonyaira igen tanulságos adatok tömegét tartalmazza és tulajdonképen folytatása és kiegészítése a telekkönyvben már elkezdett, hasonló természetű feljegyzéseknek. A négy kódexben tehát összesen 1148 részben vagy egészben beirott oldal van az 1070 üres oldallal szemben. Ennek a szöveg-mennyiségnek közléséhez azt a szedéstükröt és betűformát véve alapul, melyet okmánytáramban használtam, megítélésem szerint legalább 1800—2000 nyomtatott oldalra lenne szükség a név- és tárgymutató, előszó stb. kivételével, vagyis egy embernek kb. 8—10 évig tartó szorgalmas munkáját kívánná meg Mindazok, akik Sopron város XV. és XVI- századi történetével foglalkoznak most és a jövőben bármely szempontból, e kódexek gondos áttanulmányozását nem nélkülözhetik ! Ami már most e pótkötetben közölt anyagot illeti, az igen sokféle, úgyhogy áttekintést adni felette meg sem kísértem. Néhány adatra azért a figyelmet felhívni, hálás feladatnak látszik. A müvészettörténelemmel foglalkozók bizonyára örömmel fogják olvasni Zsigmond király egyik szobrászmesterének: Kytel Péternek nevét 1409-ből (28. sz ), a pozsonyi tanács személyleírása egy királyi futárnak magát kiadó csalóról az 1433. évek tájáról tanulságos eset a minden korban megtalálható szélhámosok veszedelmes fajtájáról (113. sz,), a legelső soproni telekkönyvi feljegyzések kisebb töredéke hasonlóképen itt kerül kiadásra (187. sz.). Kereskedelemtörténet és áralakulás szempontjából fontos adalék az 1460. és 1525. évi árszabás (188. és 267. sz.), úgyszintén ide tartozik az 1483. évi harmincad-tarifa töredéke is (212. sz.). Egyháztörténeti jelentőséggel bír a bánfalvi pálos kolostor alapításával foglalkozó két oklevél (208. és 211. sz.), a bánfalvi templom leltára (242. sz,), valamint a Szent