Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 6. kötet, Oklevelek és levelek 1482-től 1520-ig. (Sopron, 1928.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ

úgy saját erejükből nem tudnak ellenállni. Miután II. Lajos nem tudott rajtuk segíteni, Sopron részére nem maradt más hátra, minthogy a hűtlen polgárával az alsóausztriai kormánytanács közvetítésével alkudozásba bocsátkozzék (313., 319—20., 323—7., 329., 331—3., 335., 348., 350—1., 355—8. sz. oki.). Ez áldatlan zavarok folytán oly nagy nyomorúság szakadt a városra, hogy még a Szent György napkor esedékes rendes évi adó fizetése is nehézségbe ütközött. И. Ulászló e jövedelmet mindjárt uralkodása kezdetén elzálogosította a Weitmüller család

nak, melyet később Akosházi Sárkány Ambrus váltott magához, míg végül Trenka György élvezte. Sopron több izben kísérletet tett, hogy e rendes adója alól is ideiglenesen mentesüljön és noha úgy II. Ulászló, mint II. Lajos a maguk részéről támogatták e törekvést, a zálogbirtokosok nem engedtek még a királyi közbenjárásnak sem (171., 175., 190., 273—4., 306., 308—9., 336. sz. oki.). Hasonlóképen el volt zálogosítva a soproni harmincadjövedelem is, mely csak a bácsi országgyűlés határozata alapján került ismét vissza a királyi kincstartók igazgatása alá a Szent György-napi adó jövedelmével egyetemben (338,, 342, 345. sz. oki.). Ez intézkedések végrehajtása nagy megnyugvást váltott ki Sopronban, miután a harmincadbérlők embereinek erőszakosságai már minden mértéket túlhaladtak (239. sz. oki.) és a városkapitányukkal sem voltak megelégedve, mert védelmet a város részére Weispriach özvegyével szemben nyújtani nem tudott. Nem kis gondot okozott a városi tanácsnak a város kiváltságai felett való őrködés, mert a kereskedelemmel foglalkozó polgártársaik állandó zaklatásoknak voltak kitéve. Egyszer a vámmentességük (86., 103. sz. oki.), máskor a sajáttermésű boraik után élvezett harmincadmentességük (162. sz. oki.), majd a bíráskodás terén meglévő kiváltságuk (249,, 272., 346, sz. oki.) forgott veszélyben. A hosszas háborúk miatt a csaknem feledésbe merült árúlerakó jogot is újból kérelmezni kellett (109., 179., 181., 224—5. sz. oki.). Érthető elővigyázatosságból II. Ulászló királlyal megerősítették Mátyás király aranybullás oklevelét, úgyszintén a borszállítás ügyében hozott bírói ítéletét (158—9. sz. oki.). Ausztriában élvezett kiváltságaik megerősítését Miksa német király részéről ugyancsak sikerült elérniök (208—9. sz. oki,). A régi szabadalmak ily módon való biztosításán kívül II. Ulászló király még azzal az új kiváltsággal tüntette ki Sopront, hogy áruik után fizetendő harmincadot a jövőben kizárólag a soproni