Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 6. kötet, Oklevelek és levelek 1482-től 1520-ig. (Sopron, 1928.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ

tudott lefizetni (341,, 343» sz. oki.) és ilyen mértékben volt képes a későbbi felszólításoknak is eleget tenni (352—4., 359., 362. sz. oki). A rendes évi adón kívül állandósuló rendkívüli adó megfizetése többször lehetetlennek látszott Sopron részére és ilyenkor igyekezett haladékot nyerni, azonban nem volt mentség, a szigorú követeléseknek engedni kellett (89., 130,, 152. sz. oki.). Hogy Sopron megyében sem ment simán a kivetett adó behajtása, erre nézve szintén vannak adataink (125,, 289, sz. oki.). A legnagyobb baj az volt, hogy Sopron városa állandó zaklatásoknak volt kitéve úgy az ellenség, mint a szomszédok részéről és ez megbénította nemcsak a jövedelmet hajtó kereskedelmét, hanem a mindennapi kenyeret adó földjeik megművelése és terményeik betakarítása is gyakran veszélyeztetve volt. így tudjuk, hogy Mátyás király egy alkalommal a szüret zavartalan lefolyásának biztosítására csapatokat rendelt ki, más alkalommal pedig Kanizsai Lászlót bízta meg Sopron és környékének a védelmével az aratás idején (22,, 33. sz. oki.) Elmondhatjuk, hogy Mátyás király erélyes intézkedései viszonylagos nyugalmat biztosítottak, de mihelyt meghalt Mátyás király, azonnal megváltozott a helyzet. Sopron nem érezte magát biztonságban és ezért zsoldosokat fogadott fel, hogy minden eshetőséggel szemben felkészült legyen (51,, 53, sz, oki,). Az események teljesen igazolták Sopron aggodalmait. Miksa német király jóformán kardcsapás nélkül foglalta vissza Mátyás király nehéz szerzeményeit és aligha tévedünk, ha a brucki kapitány küldetésében Sopron meghódolásra való felszólítását sejtjük, mert Miksa, miként az országhoz intézett kiáltványa bizonyítja, el volt szánva, hogy a magyar trónt szükség esetén fegyverrel fogja magának megszerezni (58—9, sz, ok),). Miközben II. Ulászlót Székesfehérvárott királlyá koronázták, csaknem egy időben Miksa seregével Sopron alá érkezett. Sopron azonban nem hódolt meg, hanem nehéz helyzetében azt cselekedte, ami még a leghelyesebb volt, hogy semlegességet fogadott, mivel Miksa megelégedett, míg II, Ulászló a maga részéről ehhez nemcsak hozzájárult, de intézkedett is, hogy hívei részéről Sopronnak bántódása ne essék (60-, 65,, 68., 72. sz, oki,). Ámbár úgy az Újlaki-féle lázadás, mint Miksa német király 1506. évi támadása nem múlt el Sopron felett kár nélkül, mégis ezeknél súlyosabb természetű következményekkel jártak a szomszédokkal való viszályok.