Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 6. kötet, Oklevelek és levelek 1482-től 1520-ig. (Sopron, 1928.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ

ELŐSZÓ. E kötetben közölt anyag általános jelentőségét emeli az a körülmény, hogy a 39 évi időközről kiadásra kerülő 362 darab levél és oklevél túlnyomó részében uralkodóktól származik és így azok intézkedéseire, kormányzások főbb irányaira, valamint Sopron városának a királyaihoz való viszonyára, végül e városnak az országban elfoglalt helyzetére és súlyára nyújtanak nagyon becses útmutatást. Ha meggondoljuk azt, hogy Mátyás királytól 32 darabot, IL Ulászlótól 146-ot, IL Lajostól pedig 24 oklevelet foglal magában a jelen kötet, míg III. Frigyes német császártól 4-et, fiától, Miksa német királytól pedig 23 oklevelet tartalmaz, minden nagyzás nélkül ezt а VI. kötetet királyi rendeletek tárának lehetne nevezni. A németnyelvű oklevelek számbelileg most már erősen háttérbe szorulnak a latinnyelvűekkel szemben, mert leszámítva a csak tartalmi kivonatban ismertetett 18 darab oklevelet, egész terjedelmében közölt 344 oklevél közül 230 darab latinnyelvú és csak 144 darab németnyelvű. Ennek oka elsősorban, miként az előző kötetben már említettem, az alsóausztriai magánlevelezésnek csaknem teljes elmaradása. Noha a pozsonyi béke után Magyarország és Ausztria között létrejött barátságos viszonyt egyedül Miksa német király 1506, évi rövid hadjárata zavarta meg, valójában a két ország határszélein a korábbi feszültség csak igen lassan engedett, miután a nyilt háborús állapot helyébe olyan természetű bizalmatlanság lépett, amelyet teljesen eltüntetni a későbbi időkben sem sikerült egészen. Sopron város szempontjából nézve az eseményeket, rneg kell állapítanunk, hogy Mátyás király költséges háborúi mellett is félre nem ismerhető jóindulattal volt e várossal szemben és ahol csak lehetett, ott kímélte a nehéz közterhek viselésében. A nagy király 1483 legelején több hetet töltött el Sopron falai között és ez alkalommal néhány oly intézkedést tett, amelyekre Sopron