Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 5. kötet, Oklevelek és levelek 1460-tól 1481-ig. (Sopron, 1926.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ

tozatosságot mutat, mert Sopron határszéli fekvésénél fogva III. Frigyes császár és Mátyás király közti eseményeknek, azt mondhatnám, hogy az ütköző pontjába esett. Miután nem lehet a célom, hogy a közölt anyag részletes ismertetését adjam, meg kell elégednem a legfontosabb mozzanatok rövid érintésével. Hosszas tárgyalások és nagy anyagi áldozatok árán Sopron városa 1463 júl. 19-én végre felszabadult a zálogjog alól, mely a súlyosnak mondható bécsújhelyi béke eredménye volt és e napon Sopron közönsége volt császári városkapitányával, Grafenegg Ulrikkal leszámolt (94. sz. oki.). Mátyás király a város hódoló küldöttségét Nándorfehérváron kegyesen fogadta, összes kiváltságukat megerősíti, sőt az értékes árú-megállító joggal, melyet Zsigmond király idejében Sopron már rövid ideig élvezett, újból felruházza őket, hogy így egyrészt megjutalmazza ama buzgó fáradozásukat, melyet a város hazafiasán érző polgársága a szent korona visszaszerzése és a béke létrehozása körül kifejtett, másrészt, hogy továbbra is az ország védfalaként hűséggel teljesíthessék feladatukat az ország biztonsága érdekében (97—9, sz. oki.). Mátyás király megkoronázása után Sopron legfőbb kiváltságleveleinek fontosabb pontjait ismét megerősíti és arany bullájával megpecsételi (132. sz. oki.), sőt kevéssel utóbb két országos vásár jogot adományoz a városnak (189. sz, oki.), majd végül a husziták elleni küzdelmekben tanúsított értékes szolgálataik megjutalmazásául a vörös viasszal való pecsételés jogával is felruházza Sopron városát (220. sz. oki.). Ez a jóindulat Mátyás király részéről, ki nem tűrt el semmiféle igazságtalanságot, állandó volt. Amikor a Kanizsai család és mások Sopron vámmentességi jogát megsértették, a királyi parancs egyszeri komoly figyelmeztetése elég volt e visszás eljárás megszüntetésére (314., 317. sz. oki.); hasonló rendelet biztosította a jobbágyság szabad költözködési jogát (362. sz. oki.). Súlyos veszély fenyegette Sopront Pozsony város részéről is, mely Mátyás királytól nyert kiváltságára hivatkozva nem akarta megengedni Sopronnak a sajáttermésű borral való szabad kereskedést. Mátyás király e viszályban Ítélkezvén, miután meggyőződött Sopron igazságáról, nem habozott Pozsony ezzel ellentétes kiváltságát, melyet a helyzet ismerete nélkül adott meg, megsemmisíteni és Sopront régi szabadságába visszahelyezni (424. sz. oki.). Ugyanez az erélyes eljárás tapasztalható Grafenegg Ulrikkal és Sopron árú-megállító jogát kijátszani akaró kereskedőkkel szemben (427., 435. sz. oki.).