Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 4. kötet, Oklevelek és levelek 1453-tól 1459-ig. (Sopron, 1925.)
Tartalomjegyzék - 326. - 327.
326. 1458. Lendva, márc. 11. Linvai Pál kir. főajtónállómester a soproni polgároktól Bely János cseh és társai részére, kiket Bolondóc várába kütdött, szabad átmenetelt kér. Paulus de Lyndwa, ianitorum regalium magister etc. prudentibus viris magistro civium, iudici, iuratis, ceteris eciam civibus civitatis Soproniensis salutem cum honore. Quia hunc Johannem Bely dictum, Bohemum cum ceteris ipsorum sociis, qui familiäres, nostri fuerunt, ad Bolondoch destinavimus, quare rogamus vestras amicicias diligenter, quatenus dum ipse Bely Jan cum suis sociis ad vos vei vestri ín medium pervenit, eundem pacífíce cum ipsorum sociis et quiete abire permittatis causa nostri, habentes nos ad similia et maiora vota vestrarum fraternitatum. Presentes post lecturam petimus reddi presentanti. Datum in castro Lyndwa, sabbato proximo ante dominicam, qua Letare cantatur, anno domini Mmo CCCCLmo octavo. Jelzése: Dl 1625. (Lad. IV. et D. fasc. 2. nr. 185.) Papiros vízjegy nélkül, előlapon zöld viaszba nyomott címerpecsét töredékével. 1458. Sárvár, márc. 12. Kanizsai Imre felszólítja a soproni polgárokat, hogy Tolnai Péter mestert, akit a király küld követségbe a császárhoz, városukban szívélyesen fogadják. Círcumspecti viri, amici nostri dílecti! En is magister Petrus de Tholna, nuncíus domini nostri regis Hungarie ad dominum ímperatorem ad civitatem vestram Soproniensem transít ín factis domini nostri regis predictí et regni Hungarie tocius, que ad futura tam v(estrís) a(miciciis), quam nobis proficua fuerint. Quare petimus v(estras) a(micicias) diligenter, quatenus eundem magistrum Petrum, nuncium domini nostri regis benigne acceptantes favorabilíter pertractaretis ob favorem predictí domini regis et amicicie nostre ob respectum. Quod si fecerítis, coram ipso dominó rege idem magister Petrus et nos regraciare volumus. Scripta in Sarwar, in festő beati Gregoríi pape, anno domini etc. 327. L mo octavo. Emericus de Kanisa.
