Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 3. kötet, Oklevelek és levelek 1430-tól 1452-ig. (Sopron, 1924.)

Tartalomjegyzék - ELŐSZÓ

F nak uraival, Ebersdorfi Zsigmonddal és Alberttel is olyan súlyos viszályba keveredett, hogy a kölcsönös hatalmaskodás folyamán néhány emberélet is ennek áldozatul esett, míg végre a felek egyezség révén egymással kibékültek (455. sz. oki.). A városi tanács éberségét dicséri az a gondosság, amellyel kiváltságaik felett őrködtek. Fáradságot és költséget e tekintetben nem sajnáltak. Nagy Lajos átírásában és újabb hitelesítési záradékával ellátott kiváltságlevelét I. Károly királynak 1317-ből Zsigmond király által 1436-ban ünnepélyes formában ismét megerősíttetik (159. sz. oki.). A vámmentességükre vonatkozó kiváltságukat nemcsak Zsigmond, hanem Albert király részéről is kiadott nyiltparanccsal újból emlékezetébe hozzák a gyorsan felejtő vámosoknak (160., 204., 205. sz. oki.). Erzsébet királyné a Margités Erzsébet-napi országos vásáraikban erősíti meg Sopron városát (249. sz. oki), akitől egyébiránt az osztrák sóra még árúmegállító jogot is nyernek (248. sz. oki.), amikor pedig Sopron zálogjogon IV. Frigyes német király hatalmába került, siettek magukat erről az oldalról is biztosítani (254, sz. oki.). A városnak és birtokainak benépesítésére Zsigmond király két izben adott ki parancsot (17., 134. sz. oki). Mindezek az intézkedések Sopron fejlődésére kedvező hatással voltak, melyet azonban az éveken át tartó zavaros belviszonyok erősen lerontottak. Igen kellemetlen helyzetbe került Sopron az elzálogosítás révén is, minek folytán kereskedelme a magyar területek felé állandóan bizonytalan alapokon állott, de még ennél is sokkal súlyosabban érintette Sopron városát a többszöri harci készenlét és ezzel kapcsolatban a zsoldos katonák tartása saját honfitársai ellen. IV, Frigyes magyarországi nagyratörő terveinek árát elsősorban Sopron fizette meg. Nem érdeknélküli a közölt iratok ama csoportja sem, mely a soproni Sz, György-napi adó zálogbavetésére vonatkozik. Az örökösen pénzszükségben szenvedő Zsigmond király 1430-ban ezt az adót Sopron városától 10 évre előre felveszi (14, sz, oki.) és a város 10 évi adómentességét királyi szavával biztosítja, mielőtt azonban ez a mentességi idő letelt volna, 1436-ban Gutgesell Miklós pozsonyi polgár özvegyének és fiának 3204 aranyforint erejéig zálogbaadja (162—3. sz. oki.). A zálogtulajdonosok csak utólag tudták meg, hogy néhány évig még várhatnak az első fizetési részletre. Közben meghalt Zsigmond király és utóda Albert király, majd Erzsébet királyné is biztosítják az özvegyet zálogjoga felől (202,, 221, sz, oki,), ki mégis Sopron