Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 1. kötet, Oklevelek 1162-től 1406-ig. (Sopron, 1921.)

Tartalomjegyzék - BEVEZETÉS

Lap 331. 1399. Holics, júl. 29. Zsigmond király a soproni polgárok kérelmére hűségükre való tekintettel saját területükön szüretelt bor és termelt gabona után nekik újból teljes harmincadmentességet engedélyez 261 332. 1399. Holics, júl. 29. Zsigmond király a soproni polgárok kérelmére megengedi nekik, hogy a jövőben is mindenféle árúik után csak félharmincadot fizessenek 263 333. 1400. jan. 14. A vasvári káptalan Harkai Péter kérésére átírja IV. László király 1283 júl. 23-iki oklevelét (1. a 22. számot) 264 334. 1400. ápr. 28. A győri káptalan előtt Harkai Péter bevallja, hogy harkai és egeredi birtokrészeit, amelyek már régebb idő óta a bécsújhelyi Ayzel zsidónál és testvéreinél voltak 400 aranyforintban elzálogosítva — Sopron városának veti zálogba 500 aranyforintért. . . 264 335. 1400. Csorna, máj. 12. Zsigmond király előtt Harkai László a maga és Miklós testvére nevében tiltja Harkai Pétert harkai és küllői birtokainak soproni polgárok részére való eladásától, illetőleg elzálogosításától 265 336. 1400. Ostrow melletti táborban, nov. 29. Zsigmond király Harkai Péter kérésére átírja a győri káptalan 1400 ápr. 28-iki oklevelét (1. a 334. számot) és ahhoz királyi beleegyezését adja 365 337. 1401. Bécs, máj. 18. Vilmos osztrák herceg előtt Pockfüs Oszvald tartozásának kiegyenlítése fejében átadja Izsák bécsújhelyi zsidónak Sopronban a kolostorral szemben fekvő házát, míg a meggyesi szőleje ezzel szemben a zálogjog alul felszabadul 266 338. 1402. Szakolca, jan. 21. Zsigmond király megparancsolja Hidvégi Lászlónak, akinek kezeiből Lóránt nevű kir. familiáris kiszabadításáért a soproni polgárok 50 márkáig kezességet vállaltak, hogy amit e kérdéses összegen felül még a soproniaktól behajtott, haladéktalanul fizesse nekik vissza 266 339. 1402, Szakolca, jan. 22. Zsigmond király ama hűségre való tekintettel, amelyet az elmúlt évi belzavarok folyamán a soproni polgárok iránta tanúsítottak, őket és városukat a következő kiváltságokkal tünteti ki: 1. az összes bel- és külföldi kereskedők árúikat, amelyeket részint Ausztriába, avagy Morva-, Cseh- és Németországba szállítanak ki, részint ez országokból hoznak be, tartoznak Sopronban lerakni és itt eladásra bocsátani. 2. tilos a belföldi, de főleg a soproni kereskedőknek külföldiekkel kereskedelmi társulatot létesíteni. 3. kötelesek az összes bel- és külföldi kereskedők a harmincadosoknál, mint eddig is szokásban volt, jelentkezni, azt a várost, hova árúikkal tartanak, megnevezni és erről bizonyságot felmutatni. 4. a nagyszombati és pozsonyi kereskedők nem tartoznak árúikat Sopronban lerakni, amint megfordítva a soproniak sem a nevezett két városban. 5. a soproni, pozsonyi es nagyszombati kereskedők a király minden országában Erdélyen, Zenggen, sőt a tengeren túl szabadon közlekedhetnek és árúikat nem tartoznak sehol sem lerakni. 6. a külföldi kereskedőknek nem szabad az országba másutt, mint az említett három város valamelyikén át bejönni, mert ellenkező esetben az illetők árúit jogában áll a nevezett városok polgárságának elkobozni, melynek /3-ad része a királyé és '/3-ad r

észe a polgároké. 7. a Pozsonyba