Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 1. kötet, Oklevelek 1162-től 1406-ig. (Sopron, 1921.)
Tartalomjegyzék - BEVEZETÉS
ténet megírására. Ez alkalommal az „Országos Monográfiái Társaság" lett volna hivatva a régóta felszínen fekvő kérdést megoldani, azonban ebből a ránkszakadt világháború miatt ismét nem lett semmi és mindjárt hozzátehetjük, hogy jobb is, mert egy oly nagy múlttal biró városnak, minő Sopron, a müveit közönség széles rétegének szánt ismeretterjesztő történelmét, évszázados fejlődését és a jelen állapotát igazán tanulságosan és a történelmi igazsághoz hiven csak akkor lehet megírni és ilyen munkának csak az esetben van létjogosultsága, ha a városnak már megvan a legszélesebbkörü kútfők tanulmányozása és felhasználása, magas színvonalú és tágkörü történelmi szemlélet alapján megírt, a tudományos történetirodalomban határozott nyereséget jelentő monographiája, amelynek tanulságait és igazságait szélesebb körben terjeszteni, sőt már a fogékony ifjúság lelkébe is bevinni lenne a feladata egy-egy népszerű'modorban megirt, a társadalomnak alacsonyabb műveltségi fokán álló osztályai által is könnyen megérthető és élvezhető, ismeretterjesztő céllal biró történelmi munkának. Sopron reformáció előtti történelmét jóformán homály fedi. Gamauf említett kéziratos munkáin kívül, amelyeknek belső értékét még nem ismerjük, egyedül Nagy Imre: Sopron múltja c. kis értekezése 2 az, amely vázlatosan foglalkozik a város legrégibb történelmével is, de ez is mindössze 40 oldalos kis alkalmi munka és mégis ma még egyedül áll, sőt nélkülözhetetlen. Pedig magában a városi levéltárban sok száz középkori oklevél van, amelyeket a város története szempontjából mindeddig nem használtak fel és jórészük ismeretlen; a budapesti, bécsi, pozsonyi és bécsújhelyi levéltárak elsősorban, s ezenfelül számos más hazai és külföldi levéltár szintén igen értékes adatokat rejt magában, melyeknek csak az egybegyűjtése éveken át tartó elfoglaltságot jelent, de el kell végezni, mert elengedhetetlen előfeltétele az alapos munkának. Mennyire másként állana itt a végeken helyzetünk, ha az anyaggyűjtést már a múltban, amikor a béke áldását élvezte az előző generáció, elvégezték, közreadták és feldolgozták volna ? Mily kevés hiszékenységre találnának a nagyon is nyíltan dolgozó elleneink, amikor a végrehajtani szándékolt példátlanul álló rablásuk rútságát történelmi jog mindent eltakaró palástjával igyekeznek befödni! 1 Az I. k. 1890-ben, a II. k. 1894-ben jelent meg kézirat gyanánt. '- Megjelent a Századok 1883. évf. mellékletében.
