Nagy Imre–Páur Iván–Ráth Károly–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius III. (Győr, 1866.)
Nos Capitulum ecclesie Nitriensis damus, promemoria, Quod Stephanus filius Benedicti de Geurud, coram nobis personaliter constitutus, nomine propryo et vice ac nomine ders Andree et Zobuzlao fratrum suorum patruelum extitit protestatus in hunc modum, quod cum Myke et Pabor fily Myke de eadem Geurud, generaciones et proximi eorundem, metas possessionarie porcionis, ipsos contingentis in eadem possessione Gevrud, prout per litteras conposicionales, Conuentus sancti Benedicti de iuxta Gron, in octauis beati Georgy martiris, coram nobis conparere et easdem litteras confirmare, ac tandem coram homine nostro, ipsas possessionarias porciones, eisdem resignare assumpserat, se obligando, reambulando distingere, et easdem possessionarias porciones, statuere eisdem debuissent, et licet in ipsis octauis sancti Georgy coram nobis conparendo, hominem nostrum ad dictam statucionem faciendam recepissent; tamen, nec ea vice, nec alys vicibus quampluribus, predictum Stephanum et fratres suos requisiti, ipsam possessionariam statucionem et metarum distinccionem usque modo facere curauissent, sed propria auctoritate et potencia, fructus et vtilitates dicte possessionis prefati Myke et Pabor, percepissent per quod sex marcarum dampni et in vtilitatibus dicte possessionis et in expensis factis paterentur, In cuius protestacionis testimonium presentes duximus concedendas, Dátum in Crastino octauarum beati Jacobi Apostoli, Anno domini M'\ CCC m 0. XX m o nono. Kivül: „pro Stephano filio Benedicti de Geurud ders Andrea, et Zobuzlao fratribus suis contra Myke et Pabor filios Myke de eadem Super statucione possessionis non facta." Ep eredetie hártyára írva, a Pászthory cs. levéltárában Egyházasfalun Soprony megyében. A hátpecsétnek csak helye látszik. Véghely D. 90. A győri káptalan, György répcze-szent-györgyi lelkésznek kértére átirja Tamás esztergomi érseknek 1319. jun. 24-én kelt okmányát, melyben Miklós győri püspöknek 1318. decz. 6-án kelt okmánya megerősíttetik, mely szerint Szelestei Iván jiainak megengedtetett, hogy /Szelestén imaházat állithassanak fel. 1329. sept. 23.
