Nagy Imre–Páur Iván–Ráth Károly–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius II. (Győr, 1865.)
15. III. Endre király, Soprony városiaknak adományozza Zuan falut, a sopronyi vár tartozmányát. Pozsony 1291. dec. 6. Nos Andreas dei gracia rex Hungarie. Significamus quibus expedit universis presencium per tenorem quod nos consideratis fidelitatibus et seruiciorum meritis, universitatis hospitum nostrorum de Suprunio quandam uillam castri nostri Supruniensis, Zuan vocatam, cum omnibus utilitatibus et pertinencys suis universis reliquimus dedimus et contulimus eisdem, iure perpetuo possidendam. prout eandem dominus rex Ladislaus fráter noster karissimus, inclite recordacionis, mediantibus suis litteris patentibus, ipsis dinoscitur contulisse. sine preiudicio iuris alieni. — Dátum Posony in festő Sancti Nycolai confessoris. Anno domini M u. CC". nonagesimo. primo. Hátlapon pecsétnyom, eredetie Soprony sz. k. város levéltárában Lad. G. Fasc. 1. Nr. 5. Zuan falu a mai Wandorf, a német lakosok által a régi Zuan, Zwan egyszerűen „Won"-ra lett átváltoztatva. Nagy Imre. 10. III. Endre király, Istvánnak hűségét és érdemeit tekintetbe véve, rendeli, hogy ennek sopronyi házától s az abban lakó jobbágyoktól, szeres pénz ne szedessék. Pozsony, 1291. dec. 6. Nos Andreas dei gracia Rex Hungarie memorie commendantes, significamus quibus expedit, tenore presencium universis. Quod nos consideratis fidelitatibus et serviciorum meritis. Stephani filii Philippi de Supronio nobis fideliter impensis hanc eidem gráciám de benignitate Regia duximus faciendam specialem. Ut de domo sua. in civitate nostra Supruniensi existenti et de Jobaionibus suis in eadem domo commorantibus nullus genus collecte seu exaccionis dare et soluere teneatur. Unde uolumus et precipimus, quod nullus ipsum Stephanum, racione alicuius collecte: seu exaccionis contra formám gracie nostre eidem per nos factc audeat velpresumat molestare. Dátum Posony in festő Sancti Nicolay. Anno domini M°. CC". LXXXX primo. I. Károly királynak alább 29. sz. a. közlendő 1318. évi átiratából. Nagy Imre.
