Nagy Imre–Páur Iván–Ráth Károly–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius II. (Győr, 1865.)

Zsigmond király, Györedi János és fiai kértére, Nemegh és Ibrahánfölde birtokról nevezett Györedi János részére Fehérvárott 1403-ik évi nov. 3-án kibocsátott adománylevelét, az iktatások megtörténtéről szóló jelentésekkel együtt, átirja és megerősíti. 1406. jan. 29. Sigismundus dei gracia Hungarie dalmacie Croacie Rame Seruie Gallicie Lodomerie Comanie Bulgarieque Rex acMarchío Brandemburgensis Sacri Romani Impery Archycamerarius necnon Bohemie et Lucemburgensis Heres. Omnibus christi fidelibus tam presentibus quam futuris presencium noticiam habituris Salutem in omnium saluatore, Regalis dyadematis prefulgencius Attollitur decor et ornatus cum primordialis sue collacionis beneficia stabiliori perpetuitate solidantur, Proinde ad vniuersorum noticiam harum serie volumus peruenire, Quod fidelis noster Johannes filius Pobor de Gewrewgh sua ac Emerici Stephani et Johannis filiorum suorum inpersonis nostre celsitudinis veniens in conspectum, exhibuit nobis quasdam tres literas, vnam scilicet nostram patentem moderno minori secreto Sigillo nostro consignatam, super donacione et perhennali nostra collacione quarundam possessionum Nemegh vocate, ac Ibraanfevlde alio nomine Kyscheke appellate in Comitatu Borsiensi existencium earundemque cunctarum vtilitatum et pertinenciarum, que condam Georgy de Bwchan nostri Infidelis prefuissent, et propter huiusmodi notam infidelitatis eiusdem ad manus nostras regias devolutarum , et aliam Honorabilis Conuentus Monastery sancti Benedicti de Juxtagron priuilegialem super ipsius possessionis Ibraanfeulde alio nomine Kyscheke vocate, Terciam eiusdem Conuentus sancti Benedicti similiter priuilegialem super pretacte possessionis Nemegh appellate legitimis statucionibus pro eisdem Johanne filio Pobor et filys suis eorumque heredibus rite factis confectas et emanatas tenorum subsequencium, Supplicans nostro culmini suo ac nominibus quibus supra prece subiectiua, vt easdem literas ratas gratas et acceptas habendo, nostris que literis priuilegialibus verbotenus inserif'aciendo pro eisdem, eo-