Nagy Imre–Páur Iván–Ráth Károly–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius II. (Győr, 1865.)

Bodrogiensi, Jula magnó comite Suppruniensi, Dionisio filio dionisy, Magistro Thauernicorum et comite de Zovnuk, Demetrio Magistro dapiferorum, et comite Posoniensi, Jula Magistro pincernarum, et comite Musuniensi, Nicolao Magistro et Comite Agazonum et alys quam plurimis comitatus et Magistratus tenentibus. Regni nostri Anno Vigesimo quinto, Másoltam II. Ulászló királynak eredeti 1491-ik évi leveléből, de ez részben csonka levén, Újlaki Lörincz boszniai vezér s országbirónak 1520-ik évi átiratát is használtam, mert az említett 1491-ik évi oklevél, (melynek eredetiét a győri káptalan sekrestyéjében 17-ik fiók, 1. csomag, 1. sz. a. őrzik, s melyből kiirtam), több helyen olvashatlan. Használtam még a győri káptalan sekrestyéjében 17-ik fiók, 2. csomag, 1. száma alatt levő Mecséry Dániel győri káptalani jegyzőnek 1730-ban hitelesitett másolatát is. Az eredetit még eddig nem fedezhettem fel. Kiadatott az Árpádkori uj okmánytár II. 250—252.1. de igen hibássan. Ráth Károly. IV. Béla király, fiának István berezegnek 1259-ben kelt levelét, melynek erejével ez, Söjtor és Csesztnóy birtokokat Rejnold és Ponitnak adományozta, átírja és megerősíti. 1259. május 17. Bela dei gracia Hungarie Dalmacie, Croacie, Rame Seruie, Gallicie Lodomerie Cumanieque Rex omnibus christifidelibus presentem. paginam intuentibus Salutem in omnium saluatore, Ad vniuersorum tani presencium quam futurorum noticiara harum serie volumus peruenire Quod magister Reynoldus et comes ponyth fideles nostri ad nostram accedentes presenciam exhibuerunt nobis priuilegium domini Stephani regis fily nostrj karissimi petentes huniili cum instancia vt eundem Ratum habere et nostro dignaremur priuilegio confirmare Cuius quidein tenor talis est Stephanus dei gracia Rex primogenitus Illustris Regis Hu'rigarie et dux Stirie omnibus christiíidelibus presentem paginam intuentibus Salutem in verő saluatore Circumspeccio Regum prouida condignis premys sibi consequentibus sic debemus occurrere vt aly eorum exemplo íidelitati ad fidelitatis studia forcius accendantur, hac itaque consideracione inducti ad vniuersorum noticiam tam presen3.