Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

«Questo sia tutto di muro, quello ch'é fatto de rosso» utolsó szavát (rosso) ő — aki természettől közellátó volt — 1035-nek olvasta, de miután szerinte a képíró olvasta a 4-est hibásan 0-nak. jóhiszeműleg 1435-re javítá,

1 holott a térrajzon a várépítő mérnök egyszerűen azt kívánta rövid megjegyzésével jelezni, hogy az így vörössel festett részek egészen falból építendők. így lopakodik be egy-egy hibás adat félreértés következtében még olyan éles elméjű történettudós írásába is, amilyen Karácsonyi János volt; ámbár ez nem következik be, ha Karácsonyi olaszul tud vala s amellett — gyenge szemével — a «rosso» szó utolsó, összefolyt betűjét nem pontnak nézi, amint végzetszerűen nézte, amiből az egész félreértés keletkezett.

2 Ettől függetlenül Karácsonyi azt állítja, hogy ebben az évben Gyulát már civitas-ként emlegetik s az egri káptalan egy adata szerint heti piaca is volt, minden hétfőn.

3 Ezidőben van okleveles nyoma néhai Gyulai András csanádi kanonoknak.

4 1 Említve Békés vármegye története II. köt. 141. meg III. köt. 259. 1. 2 Karácsonyi János nagy tévedését elsőül Implom József gyulai tanár ismerte fel. 3 Békés vm. története II. köt. 140. 1. 4 Utódját a szentszék 1406 július 23-án nevezte ki. (Koloman Juhász : Die Stifté der Tschanader Diözese im Mittelalter — Münster in Westfalen, 1927 — 239. 1.) 10. Várad, 1415 március 26. A Váradi káptalan a csarnai jószágeladásról. Litterae venditionales Capituli et ecclesiae Waradiensis super possessionem Charna in comitatu de Bekes existentem, nunc vero ad castrum Gywla pertinens cum sigillo capitulari pendenti. Dátum Waradini feria tertia post dominicam Ramispalmarum 1415. (H. St. A. München. Br. Lit. 1116. Inventarium No. 12.) Megjegyzés. A fenti csomagban található jegyzékből, amely a gyulai főtoronyban gondosan őrzött gyulai vonatkozású oklevelekről készült ily címen : «Inventarium sive registrum certarum litterarum privilegialium et donationalium ac aliarum ad castrum Gywla et possessiones eiusdem spectantia in comitatibus Bekes et Zarand existentium.» E rendkívül értékes jegyzék 36 egykorú regesztájából időrendbe sorozzuk a ma már nem létező (vagy talán lappangó) okleveleket, mivel azok Gyula vára és uradalma történetére nézve így is sok tekintetben bővítik eddigi ismereteinket. 11. Várad, 1415 december 6. A Váradi káptalan gyulai Apáthy Imre ügyében. Bizonyítja, hogy palotai Czibak Mihály meg testvére (Emericus filius Andreae de Apathy alias de Gywla) a zarándmegvei Apáthy nevű jószáguk dolgában egymással megegyeztek. Dátum in festő beati Nicolai Episcopi et confessoris. Anno Domini Millesimo quadringentesimo quintodecimo ; etc. (Békésmegyei oklevéltár II. köt. 31. 1. Orsz. ltár. Budapest. Dl. 10405. Hártyán.) 12. Csanád, 1418 augusztus 24. A Csanádi káptalan Maróthi János macsói bán ügyében. A bán panaszára, hogy némely szomszédja Gyula és a körül fekvő jószágait hatalmasul használja, őket azok használatától eltiltja.