Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

79. Gyula vára, 1509 január 25. Szentgyörgyi és Bazini György erdélyi vajda a György brandenburgi őrgróf és Frangepán Beatrix közti házasságról. Az esküvő előtt készült házasságlevél, amely hiteles kiadványban állapítja meg a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyait és magatartását. Nos comes Petrus Comes de Sancto Georgio et de Bozyn, Iudex curiae Serenissimi principis domini Wladislai dei gratia Regis Hungáriáé et Bohemiae etc, nec non Wayvoda Transylvanus et Siculorum comes. Memoriae commendamus tenore praesentium significantes, quibus expedit universis, quod Illustrissimus dominus Georgius Marchio Brandenburgensis ac praefati domini nostr Regis nepos ab una, nec non Illustrissima domina Beatrix de Frangepanibus, Illustris quondam domini Iohannis Corvini ducis Lypthoviae ac regnorum Dalmatiae, Croatiae et Sclavoniae Bani etc relicta ab alia partibus, coram nobis persoraliter constituti, per eundem dominum Georgium Marchionem sponte libereque confessum exstitit, pariter et relatum in hunc modum, quod cum praefata domina Beatrix ad saepissimas requisitiones dicti domini nostri Regis ipsum dominum Georgium Marchionem sibi pro vero et legitimo domino marito et conthorali iuxta ritum Sanctae Romanae Ecclesiae elegisset et assumpsisset, ob hoc idem dominus Georgius Marchio, volens eandem dominam Beatricem de et super conservatione matrimonii inter ipsum dominum Georgium Marchionem ab una ac praedictam dominam Beatricem partibus ex altéra, modo antelato contracti atque ratificati certiorem reddere, articulos infrascriptos firmiter observare decrevisset statuissetque et proposuisset, prout nostri decrevit, statuit et proposuit in praesentia. Imprimis, ut ipse Illustrissimus dominus Georgius Marchio bona eiusdem Illustrissimae dominae Beatricis ducissae nemini vendere, nec eandem Illustrissimam dominam praeter voluntatem suam de regnis Hungáriáé extraducere posset, neque valeret. Item, quod universi castellani castrorum fortalitiorumque ac quarumvis civitatum et oppidorum praedictae Illustrissimae dominae Beatricis ducissae, tam ipsi domino Georgio Marchioni, quam etiam dominae Beatrici aeque ad tenendam fidelitatem iuramentum praestare deberent. Item, ut praelibata Illustrissima domina Beatrix haberet liberam potestatis facultatem de bonis praemissis pro refrigerio animarum praefati quondam domini ducis ac liberorum suorum, nec non suae, ecclesiis, orphanis vei quibus maluerit aut exigentibus fidelium familiarium suorum servitiis donare et conferre, hoc tamen cum consilio et voluntate ipsius domini Marchionis fieri debebit. Harum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante. Dátum in castro Gywla in festő Conversionis Beati Petri Apostoli. Anno domini Millesimo quingentesimo nono. (Spiess : Aufklaerungen 95—96. 1. Az őrgróf Plassenburgban őrzött levéltárából.) Megjegyzés. A fenti feltételek szószerint vannak átvéve Ulászló király (Pozsonyban, 1508 november 1-én kelt) kiadványából, amelyben kijelenti, hogy miután gyakori intésére Beatrix hajlandónak nyilatkozott feleségül menni György brandenburgi őrgrófhoz, ez 1509 vízkereszt napjára — január 6-ikára — személyesen megjelenik nála, hogy vele a házasságot megkösse. Erről a nevezetes eseményről a király egyidejűleg az őrgróf anyját is értesíté, de mivel a vőlegény gyengélkedett, a meghívott vendégek pedig oly hamar nem készülhettek fel az útra, a lakodalom napját kitolták a vízkereszt utáni harmadik vasárnapra, amit a király Trencsénben, 1508 december 19-én kelt levelében közölt a menyasszonnyal.