Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

Heri acceptis litteris et pecuniis aureis V

ra

e Ill

ma

e Dominationis me huc movi et hodie huc ad Gywlam intravi, ubi in spatio unius horae adductus est unus Turcus, prybek vocatus, qui certo refert atque obligát vitám suam, ut Ahmet Bassa praeterita nocte fűit in Fellak personaliter et vádit ultra Thyciam directe ad Zolnok, et quod in Lyppa et Themeswar relictus est Kazombassa et quod heri duas magnas bombardas Ahmet Bassa dederit manibus Kazombassa, quas idem Kazompassa ad Lyppam deferri fecit. Illico super hoc venit Gaspar Mágochy, qui fűit unacum gentibus Regiae M

ti

s, scilicet cum Stephano Dersffy et Bartholomaeo Horwat, et se astrinxerant his diebus ad Boros Jenew, quia Turci partes illas depopulaverunt, et refert duos potiores Turcos captos apud eos esse, qui etiam Turci similiter loquuntur, quod Bassa Ahmet vidit ad Zolnok ; etc. Dátum Gywle Sabbato ante festum Assumptionis Marié semper virginis. Anno domini 1.5.5.2. (Staatsarchiv. Wien. Hungarica.) 261. [Ráckeve, 1552 augusztus közepe.] Gyulai Gergely diák Ferdinánd királynak. Váltságdíjat kér, hogy török jogságából szabadulhasson. Non praeterit, sat scio, M

te

m V

ra

m Sacra

ma

m qualiter anno elapso Varadinum dominos Italos, familiares M

ti

s V

ra

e duos in kochy ducens, in via circa Saagh infelici fato unacum eis et kochy s benne minden holmimmal in Thurcarum decideram manus, ac dira cum eis tandem in vincula detrusus, fogolytársam meg is halt. Miután most a törökök váltságdíj ámul florenos quinquaginta követelnek, esedezem, méltóztassék azt nekem megadni. Gregorius literátus de Gywla Végzés. A király teljesítvén a magyar fogoly kérését, meghagyta (1552 szeptember 3-án) a Magyar kamarának, hogy a kívánt összeget utalja ki kérelmezőnek : ex proventibus decimalibus archiepiscopatus Strigoniensis. (Orsz. ltár. Budapest. Ben. res. Eredeti.) Megjegyzés. Időrendben ide kívánkozik az a szomorú egykorú feljegyzés is, hogy a látogatóba jött (vagy tán végleg átköltözött) Szegedi Tamás gyulai ferencrendi gvardiánt három társával a törökök Szegeden, 1552 augusztus 16-án lefejezték. (Magyar Sión 1864. évf. 498. 1.) 262. Várad, 1552 október 8. Gál András Kisserjéni Ferenc kamaratanácsosnak. A török által elpusztított Csanádmegye nyomora. A megrémült lakosság futamodása Gyulán és környékén. Levélíró maga is földönfutó lett. Emiatt késik számadása beadásával. Egregie domine et páter honorande. Post servitiorum neorum commendationem. Immár én te Kegyelmednek ezzel hét levelet köldöttem, kikben mindönha én meg irtam Kegyelmednek itt ez földön minemő dolgok lettenek. Te Kegyelmednél nyilván vagyon az Chjanad vármegye minemő puszta vala. Az adaja Chyanad vármegyének keveset tött. Én te Kegyelmednek emléköztem vala. Gyulai oklevéltár. 13