Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

105. Buda, 1520 május 22. II. Lajos király gyulai Gál ispán ügyében. Bizonyítja, hogy előtte gyulai Gál ispán kötelezte magát, hogy ama 8000 forintra nézve, amivel mint egykori gyulai várnagy György brandenburgi őrgrófnak tartozik, eladja neki Megyés nevű birtokát, amaz egy telek kivételével, mely a Szent Móricnak szentelt gyulai templomot illeti ; továbbá elzálogosítja némely más birtokát s egyben köteles lesz pünkösd ünnepén 500 forintot lefizetni, mit ha nem tenne, ezer forintig büntethető, ha pedig feleségével együtt Szentháromság ünnepéig ez egyezség megerősítése végett Budán meg nem jelennék, mint esküszegő és becsületvesztett elítéltethessék. Dátum Bude feria tertia proxima ante festum Penthecostes. Anno Millesimo quingentesimo vigesimo. (L. S.) Coram Magistro Paulo Bolyarv (Orsz. ltár. Budapest. Dl. 38055. Müncheni.) Megjegyzés. Midőn György brandenburgi őrgróf 1520 május elején hirtelen Gyulán termett és Gál ispán-várnagy számadásait váratlanul átvizsgálta, általános megdöbbenést keltett az egész vármegyében, hogy őt hűtlen sáfárkodáson érte. Ennek első természetes következménye az lett, hogy várnagyi tisztjétől megfosztotta. De tekintettel nagyszámú családjára, úgylátszik gerlai Abrámfy Sebestyén békési főispán közbenjárására az őrgróf megelégedett avval, hogy kártérítés fejében neki 8000 forintot adjon, készpénzben meg jószágokban, amit ő a főispán meg Asztalnok Péter gyulai udvarbíró előtt meg is ígért s a főispán írásba is foglalt.

1 A kárpótlás összege azonban még így i;oly nagy volt, hogy abból könyörgésére az őrgróf 3500 forintot elengedett annak fejében, hogy Gál ispán átengedi neki Megyes nevű birtokát, kivéve azt a telket, mely a Szent Móric tiszteletére emelt gyulai templom tulajdona s egyúttal átadja Gyula körüli. Jánosháza, Othlaka, Gewlwach, Kezy és Fewenves zarándmegyei községekben, valamint a békésmegyei Kamwth, Berek és Krakó községekben bírt részjószágait, amit Gál ispán aztán Budán, Báthory István nádor előtt ígért meg

2 s azok birtokába az őrgrófot a Budai káptalan kiküldöttje nemsokára (június 10-én) be is iktatta.

3 Ebben a Gál-féle kellemetlen ügyben az őrgróf képviselője maga Máté gyulai plébános volt s az járt el benne még az aradi és csanádi káptalanoknál is, ahol egy ízben hiába várakozott két napig a megidézett Gál ispánra, amiről a plébános jegyzőkönyvet vétetett fel mindkét helyen.

4 Meddig tartózkodott az őrgróf ez alkalommal Gyulán hűtlen sáfárja ügyének tisztázása végett, határozottan nem tudjuk, de június végén még ott találjuk.

5 1 A Gyula várában, 1520 május 11-én kelt levele; az Orsz. ltár Dl. 38052 sz. a. Müncheni. 2 A nádor 1520 június 3-i rendelete, ugyanott ; Dl. 38057 sz. a. Müncheni. 3 A budai káptalan 1520 július 7-i jelentése, ugyanott ; Dl. 38058 sz. a. Müncheni. 4 Ugyanott, Dl. 38053 és Dl. 38054 sz. a. Megjegyzésre méltó, hogy ez oklevelekben a plébános magát így nevezi : honorabilis Magister Matheus de Vinograd cantor ac canonicus Quinqueecclesiae et plebanus archipresbyterialis ecclesiae de Nagh Gywla. 5 Az őrgróf vajdahunyadi két várnagya : Bekes János és Szentimrei András t. i. Hunyadon, 1520 július 1-én írt levelöket arra való hivatkozással kezdik, hogy uruk : proximis elapsis diebus in Gywla personaliter constitutus fuerat; Pestv Frigves: Krassómegye története IV. köt. 5. 1. 106. Gyula, 1520 december 6. Abránfy János gyulai plébános György brandenburgi őrgrófnak. Kötelezi magát, hogy miután a gyulai plébániát az örgrój kegyelméből bírja, ha bármi peres ügye támadna közte meg az örgrój között, azt nem másutt, hanem csupán az örgrój vagy annak tisztjei által intézteti el.