Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

A másodszor is megállapított 1509 január 21-iki napon a lakodalmat a gyulai vár termeiben mégsem lehetett megtartani egyik-másik előkelő vendég késése miatt s így azt a fenti szerződés megkötése után ülték meg január 25-én, bizonyára fényes körülmények közt. Nászútra Beatrix vitte alig huszonöt éves urát magyarországi jószágaira, a szép vidékű Lippára s onnan nyilván Erdélybe, vajdahunyadi várába.

1 Innen március végére érkeztek vissza Gyulára s rövid pihenés után most meg az őrgróf vitte magával — sok magyar úr kíséretében — az ő németországi várai és birtokai megtekintésére. Itt előbb ősi fészkűkben, a bajorországi Ansbachban állapodtak meg, hogy nejét szüleinek bemutassa. Onnan a húsvéti szentünnepek után április 20-án a közeli híres heilsbronni kolostorba zarándokoltak, ahol a brandenburgi hercegek síremlékei is vannak. Magyar kíséretök is velők volt s miután a kolostorban megebédeltek, visszaindultak Ansbachba, ahol az őrgróf a nyarat töltötte, betegeskedve, talán a sok mulatozás következtében is.

2 Ezt a sok mulatozást atyja egyáltalán nem helyeselte

3 s bizonyára felesége sem, aki az ilyen léha élethez nem volt szokva. Ezért urát otthagyva, Beatrix visszaindult egyedül, a magyar urak kíséretében, úgy hogy június 1-én már Váradon járnak emberei peres ügyben, amit maga indíttatott egyik jószága dolgában.

4 Korhely ura ekkor még ansbachi kastélyában kornyadozott, várva egészsége javulását.

5 1 Lippán 1509 február 14-én találjuk, március 5-én Solymoson, míg március 20-án hunyadi számtartóját nevezi ki, 27-én meg már Gyulán Ábránfy Pétert gyulai várnagyává. 2 Ez érdekes részleteket a heilsbronni kolostor apátja, Sebal'd Bamberger alábbi egykorú feljegyzése tartotta fenn számunkra : Anno virginei partus currenti 1509 vicesima Április marchio Georgius, nuptiis cum quadam Ungariae matróna circa purificationis festum eiusdem anni celebratis, cum patre ac magna comitiva tam Ungarorum, quam Francorum venit ad monasterium. Mane eiusdem diei prandio sumpto divertit uterque principum ad Onolspach. Ibidem ac in circumvicinis oppidis moram usque ad vicesimum primum Augusti diem protrahit marchio Georgius, medio tempore sanitati recuperandae venationibus aliisque quibuslibet excogitandis oblectationibus invigilatis. Dr. R. G. Stillfried : Kloster Heilsbronn (Berlin, 1877) 293—4. 1. 3 Ezt is az apáttól tudjuk, aki még hozzáteszi, hogy miután az őrgróf atyja a nyár folyamán Olaszországba indult Miksa császár megsegítésére, György őrgróf, aki «delicias quaerendo et quasi diurnum pariterque nocturnum tempus illis indulgendo» tölté idejét Anspachban, háromszáznál nagyobb társaság kíséretében újra átjött a kolostorba, a bajoroknál szokásos őszi ünnepség megtartására, magával hozván anyját meg négy nővérét is. De ez a társaság hihetetlen dőzsölést végzett, nem tisztelvén még az egyházi dolgokat, sőt a női becsületet sem. Ez általános megbotránkozást okozott, hisz például vacsora után a kolostor kertjébe mentek táncolni s onnan szobáikba vonulva folytatták a mulatozást, gyehennai kiabálásokkal vegyes bachanális dorbézolással, törve-zúzva edényeket, ajtókat és zárakat. Ez a mulatozás húsz órán keresztül folyt, mialatt 18 akó bort ittak meg s az elfogyasztott ételekkel együtt az apátságnak 70 forintnyi kárt okozott. 4 Karácsonyi János : Békés vm. története I. köt. 67. 1. Meg Perényi Péter nádor 1509 június 1-én kelt oklevele, kötetünk 70. száma alatt. 5 Erről Beatrixot sógora, Frigyes brandenburgi őrgróf értesíti (Onolczbach, 1509 június 23-án) jelezvén, hogy hidegleléséből (febribus relictis) már épül s amint lehet, hozzá visszatér. (Dl. 37856.) 80. Gyula vára, 1509 március 27. Gerlai Ábránffy Péter gyulai várnagy konvenciója. Átvette a Gyula vára és városa, valamint a Békés és Simánd feletti kapitányságot. Azokat hűségesen fogja gondozni s a részletezett feltételek érteiméhen annak idejében tulajdonosainak vagy jogos örököseiknek teljes épségben visszaadni. Ego Petrus Abranffy de Gerla. Recognosco per praesentes, quod quia Illustrissimi principes domini Georgius Marchio Brandemburgensis etc et domina Beatrix de Frangepanibus conthoralis eiusdem, domini mei gratiosissimi castrum ipsorum Gywla ac oppida similiter Gywla, Bekes et Symand vocata cum omnibus et singulis macliinis, ingeniis et pertinentiis suis, ad manus meas durante