Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

indult a békésmegyei nemesség csapataival, 47 embert meg a váradi várba vetettek fogságba. (U. o. fol. 1002 No. 834.) Ezzel a Peró-féle lázadással kapcsolatos Zerick Simon török alattvaló panasza is, hogy az ő Gyula környékén (ohnweit Giula) lévő marhagazdaságából a rablók sok marhát elvittek, melyek árának megtérítését kérte augusztus havában. (U. o. 663 fol. 1653 No. 1.) 751. Wien, 1736 január 17. III. Károly király báró Harruckern János György békésmegyei főispánnak. Gyula és Békés, valamint a 14 békésmegyei jalut és 12 tanyát magában foglaló gyulai uradalom kiváltságlevele. Illa quidem quatuordecim corporea loca seu praedia, utpote : Donáth, Szent László, Tőke, Hekéd cum parte Derekegyháza, quae ad oppidum Szentes ; Baboczka et Fejéregyháza, quae ad pagum Eötsöd, diverticulum Tőgye, quod ad possessionem Endréd ; diverticulum Torda et praedium Kis-Környe, quae ad possessionem Szeghalom, Kamuth, Danfok et Csatár, quae ad oppidum Békés ; Eperjes et Kerékegyháza, quae ad praedium Kigyós ; nec non Kis Csákó et Nagy Csákó, quae ad praedium Szénás possidebantur, Officina Rationaria Regiae Camerae Hungaricae subalterna, ad 43537 florenos, denarios 20 aestimaverat. Reliquis locis seu diverticulis inter metas aliorum locorum comprehensis, utpote Tatári Szállás seu Tatár Rét, quod ad possessionem Eötsöd, Cseith, quod ad praedium Sima, Nyárszegh, quod ad possessionem Endréd ; colliculus Edeles, qui ad possessionem Tarcsa ; Remeteháza, Szeregyháza, Alabián et Gyürkehely, quae ad oppidum Gyula ; Szabatka, quod ad praedium Kigyós, Nagy et Kis Podány, nec non Borosdgyán, quae ad possessionem Csaba pertinent, ab aestimatione exmissis et pro appertinentiis recognitis. (Orsz. ltár. Budapest. Liber donationum 20. köt. 460—464. I.) Megjegyzés. A Harruckernek fenti oklevele elején idézett első adomány levele a gyulai uradalomnak 1723 május 3-ikáról való. Ezt Károly királytól az Udvari kamara 1722 szeptember 14-i javaslata alapján kapta Harruckern János György, de mivel annak szövegéből (az íródeák gondatlanságából) több jószág neve kimaradt, azt 1735 október 7-én egy javított kiváltságlevéllel cserélték ki. Mikor azonban Harruckern lovag bárói rangot szerzett s egyúttal Békés vármegye főispánjává nevezték ki, ezt a mostani szövegűt nyerte adományul, amely az előbbieknél bővebb s egyben pontosabb szövegű. 752. Gyula vára, 1736 május 17. Békés vármegye tanácsa a Magyar Helytartótanácsnak. Az elrendelt vizsgálat eredményeképpen hamisnak vélik Szegedinecz Péró vallomását, hogy felkelésének a földesurak és hatóságok tarthatatlanná vált nyúzása s a jobbágyokon elkövetett kegyetlenkedése volt az oka. De azért javasolják, hogy a felkelésben résztvettek helyébe Szent Andrásra katolikusokat telepítsenek s a templomot is nekik adják ; kivált, hogy az — falfestményeiről ítélve — valamikor amúgy is az övék volt. Ex Generáli congregatione nostra die 17-a Maii 1736 in arce Gyula continuative celebrata. Universitas Comitatus Bekesiensis (Orsz. ltár. Budapest. Ht. Miscellanea Lad. B. fasc. 2.) Megjegyzés. A fenti javaslat ellenére Szentandrásra előbb evangelikus tótok telepedtek 1742-ben, nyoma se lévén annak, hogy azokat, akik a Péró-féle felkelésben