Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

vagy írás szüleménye.

1 Megtudtam azonban, hogy már 1723 őszén útrakeltek Gyula felé a Würzburg melletti Oberlenach községből az első bevándorlók, úgy mint: Jörg Iváss mit Frau und vier Ivindern, sowie Hans Schimer (Schirner) mit einem Vermögen von 75 und 100 Gulden. Im Jahr darauf folgten aus den Nachbardörfern Zellingen, Unterleinach, Erlabrunn und Thüngersheim noch folgende Familien : Georg Harth, Hans Steinbach, Michael Walkh, Kaspar Engelbrecht, Hans Jörg Schmitt, Nikolaus Wirth, Jörg Freudenberger, Hans Herlein, Kilián Schmitt, Peter Miiller, Anton Pfaff, Sebastian Hoffmann, Hans Behr, Jörg Hartmann, Fidelis Laucher, Philipp Hofmann und Hans Georg Salomon.

2 Ezeknél nincs ugyan odatéve, hogy Gyulára mentek, de hogy oda igyekeztek, bizonyítja, hogy e két évben más helyre nem történt Németországból való betelepítés, meg hogy öt nevet megtalálunk közülök a Scherer Ferenc tanár jegyzékében is.

3 A fentiekkel egyidejűleg a bambergi püspökséghez tartozó falvakból is jöttek Gyulára 1724 folyamán, még pedig : Balthes Eggenhöffer Schneider, Caspar Ross Schuster, Hans Lang Beck, Hans Hoffmann Schuster, Hans Weinschenk aus dem Orte Lauf im Amte Schlüsselau, unfern von Höchstadt, sowie HansSchaad und Georg Ehrbahr ausSaldendorf.

4 Ez utóbbi név után etc. jelt találunk, ami arra mutat, hogy mások is követték ezeket az első kivándorlókat, kiknek számával Gyulán a katolikus elem rögtön túlsúlyra emelkedett a más vallású felekezetek fölött.

5 1 A bambergi bajor államlevéltár 1935 március 18-i szíves közlése. 2 Dr. Alfons Pfrenzinger würzburgi Studienrat 1935 április 7-i leveléből. 3 Dr. Scherer Ferenc : A gyulai német családi nevek c. értekezésében ; különlenyomat a «Békés» 1923-i 10—14. számaiból. 4 A bambergi államlevéltár id. leveléből. 5 Grócz Béla finom megállapítása az id. helyen. 746. Gyula vára, 1724 május 30. A gyulai uradalmi törvényszék végzése Török Mária boszorkányperében. A boszorkánysággal vádolt szeghalmi Koos Andrásné, Török Máriát tizennyolc tanú vallomása után a törvények alapján elégetésre ítélték s az ítéletet másnap végre is hajtották rajta. A Sporer János elnöklete alatti felebbviteli uradalmi törvényszék a megnevezett asszonyt, aki a vádirat szerint : nescitur unde mota, quove diabolico perflata animo se consociando daemoni, huius ope, auxilio, studio et directione multis et variis hominibus ac personis caeterisque animalibus ad mortem nocendo non reformidasset, — miután a tanuk némelyikének vallomása szerint még kutya alakjában is mutatkozott és sok kárt, sőt emberhalált is okozott, aliorum in terrorem et exemplum de dictamine tituli 15. partis primae operis decretalium tripartiti, et de praxi criminali art. 60 in folio 36 in sententia finali «Nam eriminis verae magiae etc,» et de iam solita praxi igne comburendam et incinerandam usque ad aérea efflagitavit et reservat reservanda. (Békésmegyei oklevéltár I. köt. 270—278. 1. A gr. Károlyi levéltár Harruckern-irataiból.) Megjegyzés. A fiscalis procurator megnyugodván a hozott ítéletben, petit, ut crastina die mentionata saga exequeretur. 747. Gyula vára, 1725 július 30. Harruckern János György békésmegyei félesztendei adókivetése. A felsorolt 13 községben fekvő 20 portája közül 3 % esett Békésre, 3 meg Gyulára, az alábbi részletezés szerint. Gyula portae 3. Impositio secundum portás, quaelibet porta á 389 fl 33y

2 x pro sex mensibus 1168 fl 40% x. Pro necessitatibus Inclvti comitatus