Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

667. Gyulafehérvár, 1584 május 13. Az Erdélyi hármastanács Báthory István királynak. A gyulai bég hatalmaskodásáról, hidat építvén a Körösön át Tamáshidánál. Gyula várát is erősítik. (Békésmegyei oklevéltár II. köt. 181—184. 1.) Megjegyzés. A fenti levélre a király 1584 július 2-án felelvén, jóváhagyta a tanácsurak intézkedését, de meghagyta, hogy adománnyal bírják reá majd a csauszt, hogy a basánál a híd elbontását keresztül vigye, nehogy az építésnek kastélvcsinálás legyen a vége. (Ugyanott, 185. 1.) A gyulai bégre egyébként más panasza is volt az erdélyieknek, mikor év végén értésökre esett, hogy a hódoltságon kívüli földeken négy falut foglalt el, melyek után pedig az erdélyi fejedelem adózott a szultánnak. (U. o. 188. 1.) 668. Prázsmár, 1586 november 4. Báthory Zsigmond fejedelem III. Murád szultánnak. Panasz a gyulai Szinán szandsákbégre, aki a Váradhoz tartozó Bélfemér falut feldúlatta s ott raboltatott. (Békésm. Évk. II. köt. 116—8. 1. Békésmegyei oklevéltár II. köt. 190—1. 1.) Megjegyzés. Az ilyen s ehhez hasonló hatalmaskodások napirenden voltak. Igy két év múlva ugyancsak Báthory Zsigmond Huzain gyulai olaj-békre panaszolt, amiért Harsányban a malomra tört s azt kirabolta ; majd Toygon gyulai aga háborgatta az Erdélyhez tartozó Bükkös és Széplak lakóit ; Zuian gyulai bég pedig egy György nevű gyermeket rabolt el; később (1591-ben) a gyulai Umer aga fenyegette Belényest elfoglalással, miként hogy a szolnoki törökök is a gyulaiakkal Vasándot rabolták ki. E hatalmaskodások miatt az erdélyiek a Portára küldött valamennyi követjök útján panaszkodtak ; kaptak is itt-ott némi elégtételt, de az nem sokat jelentett, mivel a dolgok megismétlődtek, sőt mondhatnánk : kölcsönbe mentek, mert, ahol lehetett, bizony a mieink is rajtaütöttek a törökökre, amikor sikerült. Viszont olykor jóba is voltak velők, így például ép a gyulai bégnek ugyancsak Báthory Zsigmond egy ízben — 1585 január 24-én — solvmot küldött emlékül. (Jakab Elek : Kolozsvár története II. köt. 351. 1.) 669. Gyula, 1590. Gyula vára török őrségének zsoldjegyzéke. A törökök Gyula várát a temesvári vilájethez csatolták s védelméről e jegyzék adalékai tájékoztatnak. Ulúfedzsik. (Zsoldos lovasok.) Mohamed aga alatt, kinek napi zsoldja 30 (összesen 5100) akcse,

1 60 emberrel. A szerodák napi zsoldja 10—12 akcse, a közlovasoké 8. A második aga, Veli alatt (napi 30 akcse zsolddal) 7 oda 9 emberrel és 2 oda

2 7 lovassal. Összesen 86 ember. Ramazán harmadik aga alatt 8 oda, együtt 77 emberrel. A negyedik aga, Musztafa alatt 5 ódában 49 ember. Az ulúfedzsik összes létszáma 276 ember. A belső vár miisztahfizzái. (Gyalogosai.) Parancsnok Abdi dizdár, napi 16 akcsevel. Helyettese Oszmán kiája, napi 15 akcsevel. Számvevő Hüsszein Boszna. Mevláná Muhjieddin szónok. 1 Ez időben 120 akcse volt egy magyar aranyban, ami majdnem két forintnak felelt meg. 2 Szoba, külön szállás.