Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

tak reánk, részben csupán egykorú iktatókönyvi kivonataikban a bécsi hadi levéltárban, melyeket a most kiadni mellőzött «Krónikás rész» anyagába vettünk fel és osztottunk be. 637. Wien, 1566 július 25. Leonardo Contarini követ a velencei dogénak. Schwendi hírét vévén, hogy Szolnokról 500 török indult a Gyula alatt táborozó törökök segítségére, meglepte őket tokaji kapitányával és 150 embert vágtak le közülök. (R. Archivio di Stato. Yenezia. Dispacei di Germania.) 638. Kassa, 1566 augusztus 5. Frölich Tamás luteránus lelkész Siesmundt András besztercebányai lelkész-bírónak. Gyula várát már négy hete ostromolja a törökök és tatárok serege. A védőőrség gyenge a fáradtságtól meg a rettenetes bűztől, mely a vár körül heverő több ezer temetetlen holttestből kiárad. Az ellenség már oly közel ért a várhoz sáncaival, hogy egymást dobálják kövekkel, a tatárok meg mérgezett nyilaikkal zavarják a védőket. A helyzet igen komoly, «denn Jula ist an der Granitzen das festeste Schloss» és ha az elesik, általános csüggedés lesz az eredménye. Viszont, ha az őrség segítséget nem kap : «müssen sich innerhalb 14 Tag dem Weyda ergeben». (Történelmi Tár 1903. évf. 307. 1. Körmöcbánya levéltárából.) Megjegyzés. Korjellemző, hogy sokak szerint a pogányokat János Zsigmond fejedelem vezette Gyula ellen, hogy azt magának megszerezze. Erről némelyek annyira meg voltak győződve, hogy Frölich még tizenegy nap múlva is hasonló szellemben ír, miután arról értesült, hogy : der Weyda der verzweifelte Böswicht hält die Türken immer an, dass sie Jula nicht ablassan ; de ez természetesen téves volt. 639. Wien, 1566 augusztus 5. Német újságlap a gyulai őrség sikeres kirohanásáról. Dacára, hogy a törökök immár hat hete ostromolják Gyula várát, kapitánya, Kerechéni László kirohant ellenük és 800 embert ölt meg közülök, sok keresztény rabot megszabadítván. Newe Zeytung von dem 5. Augusti dies Jahr aus W

Tien von der festen Stadt und Schloss Jula in Ungern, 40 Meyl under Ofen etc. Getruckt zu Augspurg, durch Hans Zimmermann. Nachdem als der Türkische Tyrann der Römisch Kayserlichen Maiestät ansehenliche Festung, Stadt und Schloss Jula (so bis in vierzig Meyl wegs jenhalb der Thonaw unter Ofen, vor Sibenbürgen liegt, und der Römisch Kayserlichen Maiestät äusserste Befestigung derselbigen Landsart ist) bis in 30.000 zu Ross und Fuss jetzt bey sechs W'ochen lang heftig belägert, beschossen und gestürmet, hat der allmächtige Gott dem Obersten mit Namen Keretschini Laslaw sampt seinem ritterlichen Kriegsvolk (so er von Teutschen und Ungern bey sich hat) Glück und Genad geben, dass sie sich ritterlich erhalten, viel Tür-