Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)
Expositus est nobis in persona Egregii Michaelis Redey, quomodo eundem exponentem in bonis juribusque suis possessionariis et fratrum suorum oppido scilicet Abon dicto et Zenthmyklos, necnon Thothy et Bethelek possessionibus, et praediis pertinentiis, videlicet praefati oppido Abon in dicto comitatu Chanadiensi exist.entibus habitis Nobiles Michael Literátus Dobynyczky praecipue, ac etiam Simon Zagyway variis viis et módis violenter et temerarie turbarent molestarentque iniuriis diversis eum extra omnem viam juris et justitiae afficientes in praeiudicium et damnum ipsius exponentis valde magnum. Könyörgésére ezért rendeljük, hogy öt contra cunctos violentos illegitimos impetitores s kivált a megnevezettek ellen defendere debeatis ; etc. Dátum in Kaplath in profesto Nativitatis Beati Joannis Baptistae. Anno domini Millesimo Quingentesimo Sexagesimo Tertio. (L. S.) Lecta et Correcta mpr Hátlapján: Exhibiti in manus meas Joannis Fjnta 20 die Julii. (M. Nemz. Múzeum. Budapest. Gr. Rhédey-cs. levéltára. Patens-alakú. Idézve elégtelenül a Magyar Könyvszemle 1883. évf. 36. 1.) Megjegyzés. Ez a rendelet annak igazolására kér itt helyet, hogy Kerechéni László gyulai főkapitány joghatósága le, egész Gsanádmegyéig kiterjedt. 514. Wien, 1563 július 8. Ferdinánd király a Magyar kamarának. Kerechéni László főkapitány jelentésére rendeli, vigye keresztül, hogy a csanádi püspökség dézma jövedelme újból a gyulai vár javára szedettessék, miként a múltban volt. Supplicavit nobis Mag cu s Ladislaus Kerecheni capitaneus Gywlensis, ut decimas episcopatus Chanadiensis, quae antehac usui arcis Gywlensis destinatae fuerant, in hunc usum rursus conducere dignaremur. Id quia et re nostra, et commodo arcis militumque in ea degentium futurum est, ut arx ipsa ea commodiori sustentatione provideatur, rendeljük, ut cum Episcopo Chanadiensi az ügyet megtárgyaljátok, a dézma-gabonát tőle in praefatos usus necessitatesque Gywlenses . . . pretio consueto átvegyétek s nekünk arról jelentést tegyetek. (Orsz. ltár. Budapest. Ben. res. vol. 573 fol. 103.) Megjegyzés. A csanádi püspökkel való tárgyalás azonban tekintettel az anyagiakra, nem ment oly simán, miként azt a bécsi udvarban képzelték, habár tudták, hogy hic annus fertilis fuerit s így Ferdinánd ősszel (1563 november 2-án) pozsonyi tartózkodása alkalmából személyesen egyezkedett a Magyar kamarával a fontos ügyben, meg lévén győződve, hogy sem a váradi, sem a csanádi püspököt: publica utilitatis patriaeque salutis ratione habita, non gravatim facturos nobis persuasum habemus. (Ugyanott, fol. 132.) 515. Wien, 1563 július 15. Ferdinánd király a Magyar kamarának. Négy családos tűzmestert, meg egy kovácsot küld Gyulára. Mittimus quatuor magistros bombardarum et unum fabrum ferrarium Gywlam, praesentium allatores és rendeljük, hogy őket una cum uxoribus, liberis et família tuto et recta Gywlam küldjétek sürgősen. (Orsz. ltár. Budapest. Ben. res. vol. 573 fol. 77.)
