Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

tumultus per milites aut cives excitentur. Insuper Rascianos, monachos Turcicos, quos Calugeros vocant et alios suspectos homines universos arce et oppido excludant, nundinas item extra arcem et oppidum in loco opportuno celebrare ibidemque colonorum deditias et aharum quarumcunque personarum suspectarum causas discernere, et generaliter colloquia cum Turcis et conversationes cum personis suspectis, nisi urgens necessitas postulaverit, fugere debebit. Casu denique, quod ipse Kerecheny in hac praefectura et capitaneatu licitis nimirum causis commotus, amplius nollet perseverare, tum tribus mensibus ante id nobis renuntiare debebit, quo nos de alio capitaneo possimus prospicere. Id ipsum etiam nos facturi sumus, si eum ab officio amovere voluerimus. Quoniam vero de omnibus rebus et negotiis, quae occurrere et accidere possunt, sufficientem, clarum et expressum modum et ordinem sibi praescribere et dare non possumus, confidimus idcirco in eius personam eum cuncta ita provisurum, tractaturum et effecturum esse, ut in ipso amplius nihil desiderari possit. Imo palam constet, se praestitisse id, quod in tali officio eum fecisse decuit. Et si ipsi occurrent negotia graviora, quae ex sui ingenii et facultatum viribus decernere et rectificare non poterit, tunc post nos et Serenissimos liberos nostros ad generalem regni Hungáriáé capitaneum nostrum, quisquis is fuerit, Belli denique et Camerae nostrae consiliarios recurrat. In quibus omnibus omnimodam nostram voluntatem executurus est. Dátum Viennae, prima Novembris. Anno 60. (Kriegsarchiv. Wien. HKR Reg. Nov. 527. Fog.) Megjegyzés. Iverechéni László kányaföldi előneve után zalamegyei volt

1 és Kánya-földén végig megmaradt ősi jószáguk, sőt még Kerechen falujok is volt 1510-ben Iványa-földe szomszédságában Zalában. Csakhogy a középkorban úgylátszik Zaránd megyéhez tartozott Kerechen, amelyet a Kerechéniek már 1326-ban laktak s utána majdnem másfél századig bírtak.

2 így Kerechéni László egyúttal békési törzsökös nemes is volt s ilyen jogon kaphatta könnyebben a gyulai kapitányságot a békési főispáni meg alvidéki főkapitánysági címmel és méltósággal együtt, nem pedig azért, mert testvére, Mihály vicenádorként működött Nádasdy Tamás mellett. Sokévi előző szolgálatában Kerechéni László főleg személyes bátorságával tünt ki azalatt az idő alatt is, amíg Szigetvár kapitánya volt. Ide őt Ferdinánd király még 1554 augusztus 12-én nevezte ki ;

3 viszont Istvánfv Miklós azt írja, hogy gyulai főkapitányságához nem annyira hadi érdemeiért, mint inkább Zrínyi Miklós és Tahy Ferenc meleg ajánlása folytán jutott,

4 ami elvégre nem kevesebb dicsőség. 1 Kosutány Ignácz : A kányaföldi Kerechénviek a XVI. században, a Századok 1882. évf. 457—478. 1. Utána Karácsonyi János, Békés vármegye története I. köt. 144. 1. 2 Kerechen várának okleveles nyoma 1326—1438 közt Zarándban, a mai Csinte és Somos közt ; Csánki Dezső : Magyarország történelmi földrajza I. köt. (Budapest, 1890) 735. 1. 3 Kinevezési okmánya az Orsz. ltár Liber regiusa IV. köt. 105—8. 1. 4 Magyar históriája I. kiadása (Coloniae Agrippínae, 1622) 475. 1. 436. Léva, 1560 november 2. Kerechéni László gyulai főkapitány Dobó Istvánnak. Mivel nikolsburgi várjószága vásárlása következtében megszorult, ruszkai Dobó Istvántól ezer forintot vett kölcsön (per manus fratris nostris Domini Ioannis Kerecheni) s arról neki ezt a kötelezvényt adja. Dátum in Lewa Sabbato post festum Omnium Sanctorum. Anno Domini Millesimo quingentesimo sexagesimo. (Esztergomi káptalani levéltár. Szentbenedeki prot. D. 230.1. Karácsonyi János másolata.)