Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

Item unum tapetum accepit per eos emptum flor. 26. Item unum frenum emptum flor. 2. Item Stephanus Kendy accepit per eos extraordinarie flor. 60. Item idem Stephanus Kendy accepit per eos violenter unam sellam, unam culcitram et unam penulam. (Orsz. ltár. Budapest. N. R. A. fasc. 1763 No. 43.) Megjegyzés. A 112 levélnyi fenti érdekes jelentést hely kímélésből csupán kivonatosan közölhettük, bármily jellemzőek is adalékai. Megkelle elégednünk avval, hogy minden falu bírájának nevét és első vallomását adjuk, a többit etc. betűkkel jelezve ; utána pedig a kihallgatott lakosok nevét. Ezt azért sajnáljuk, mert a sok tanú között egyetlen egy sem akadt, még véletlenül is, aki valami mentő vallomást tett volna Bornemiszáról, minthogy két esztendei kormányzata alatt a gyulai uradalmat valósággal kifosztotta válogatott zsarolásaival. Ezek leggyakoribb módja az volt, hogy embereivel egy-egy hordó bort felrakatott. De erőszakkal hajtatott el fejős tehenet, sertést, bárányt, iovat, amire éppen szüksége volt, hogy ne mondjuk : fájt a foga, mert a vallomások egyöntetűsége ezt a benyomást teszi az olvasóra. Hisz igen gyakran vitetett el búzát, lisztet, kölest, árpát, szénát, szalmát, szalonnát, vajat, sajtot vagy sót; de nyoma van, hogy posztót vagy szerszámot erőszakolt ki a lakosoktól. Egy ízben a megrendelt lándsát vitte el a kovácstól fizetetlenül, máskor meg egy kétlovas szekeret lovastól, míg egy másik embertől száz forintot kért kölcsön, hogy azt soha meg ne adja.

1 Zsarolásait mindenre kapható csatlósaival végeztette s azok vezetője egyik fia : ifjabb Bornemisza Benedek, a gyulai «várnagy» volt. A mívelődéstörténelmi adatokat igyekeztünk betűszerint kijegyezni s azokhoz még ezt csatoljuk : a Gvulán ismeretes borok ezek voltak : gvöngvösi, baranvai és felföldi. A fenti hivatalos jegyzőkönyvben felsorolt tételek 12.667 forint 61 y

2 dénár összegre rúgnak s ha meggondoljuk, hogy a gyulai uradalom átvételekor (1552-ben) egész évi jövedelmét 10.000 forintra becsülték, fogalmat alkothatunk magunknak Bornemisza hatalmaskodásairól, amikhez nincsenek számítva a természetbeni szolgáltatások, ingyen kaszálás és fuvarozás, meg más hasonló munkáltatások, amivel szegény reábízott alattvalóit zsarolta, kínoztatta, sem az a sok hal, amiért ritkán adott valamit a halászoknak. E fontos okirat ismerete mellett érthetjük meg, miért távozott Bornemisza Benedek — 1560 január elején — oly váratlanul Gyuláról, ahonnan úgy látszik megszökött vagy eltanácsolták, midőn tisztjét a gyulaiak kedvence, törteli Kun Balázs vette át. Mégis sajnálatos véletlen, hogy e nevezetes irat elkerülte Csánki Dezső figyelmét, aki bő életrajzot írt Bornemiszáról,

2 míg értékes adatait Karácsonyi János az egyes békésmegyei községek leírásánál használta fel.

3 1 Hatalmaskodásainak további jellegzetes példáit Borovszky Samu sorolta fel e jegyzőkönyv adatai alapján, Csanád megyéről írt id. műve 195—6. 1. 2 Hevesi Bornemisza Benedek gvulai kapitánvsága címen, a Békésmegvei Évkönyv VIII. kötete 57—103. 1. 3 A Gyulára vonatkozókat Békés vm. története II. köt. 151. 1. 432. fGyula, 1560 augusztus vége.] A gyulai uradalom 1560-i urbariuma. A gyulai uradalomhoz tartozó falvak adó jövedelme, külön a királyiaké s külön a nemesi birtokoké. Urbárium sive processus dicalis anni 1560 co

mitatuum Bekes, Zarand, Chanad, Orodiensis, Chiongoradiensis, Zolnok exteriőr. Processus Gregorii Pynchyk iudicis nobilium de Kamwt.