Nagy Gyula: A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. II. (Budapest, 1889.)

et armis in area certaminis duelli, erecto eorum tentorio, ad dimicandum ipsum duellum debito tempore more solito statuerunt; ipsi siquidem Stephanus et Johannes filii Pose, per eosdem utrosque Johannem literatos usque ad horam debitam et legitimam exspectati, ad ipsius duelli dimicationem non venerunt nec miserunt, neque eorum pugilem statuerunt, sed Petrus Mezew de Zanthotelek in personis eorumdem Stephani et Johannis filiorum Pose, quasdam literas dicti capituli ecclesie Orodiensis clause confectas nobis presentavit, habentes hunc tenorem : Magnifico viro stb. I. a\ aradi káptalannak a sióban forgó bajvívás elhalasztása ügyében 1446 évi nov. 7-én a nádorhoz intézett jelentését, föntebb 281. sz. a. — Quibus presentatis, idem Petrus Mezew allegavit eo modo, quomodo prescripta duellaris dimicatio ab ipso termino in prescriptum ulteriorem terminum de commissione domini gubernatoris modo pretacto prorogata extitisset, et propterea ipsi Stephanus et Johannes filii Pose ad dimicationem dicti duelli non venissent nec misissent, neque eorum pugilem statuissent. Dátum Bude predicta, secundo die termini prenotati, anno domini Millesimo quadringentesimo quadragesimo sexto. Eredetije papiron, hátán a nádor meglehetősen ép kissebb kerek pecsétjével. Sexus foem. nro. 146. 1446. nov. II CCLXXXIV. H4-7- január 5. Az aradi káptalan előtt Fejéregyházi János, Bálint, Demeter, Benedek és Silvester, Palotai Czibak Osváldot Arad vármegyében fekvő Mátéstornya nevű birtoka eladásától, Erdélyi Lászlót pedig annak megvételétől, szomszédság jogán óvásképen tiltják. Nos capitulum ecclesie Orodiensis, memorie commendamus, quod Stephanus de Segesd in personis egregiorum Johannis, Valentini, Demetrii, Benedicti et Silvestri de Feyereghaz, dominorum scilicet suorum, nostram veniendo in presentiam, per modum protestationis nobis curavit század első három negyedére nézve nem talál szabályt, mely az octavák zavarában eligazítson bennünket. Azt hiszsziik, ily aggodalmakra a mondott korszakban még nincsen ok; legalább a Knauz által felhozott adatok nem igazolják, hogy az illető oklevelek datumainak megfejtése bármi nehézséggel is járna, míg példánk épen az ellenkezőt mutatja. Való, hogy e kifejezések, mint: ipsis octavis instantibus, — in presentibus octavis, — ad octavas legitime perdurandas, stb. nem a naptári vagy egyházi nyolc^ad-napot, de nem is a törvény keidő napját, hanem az octavalis törvénylátás egés\ idejét jelentik, melyen belül az ünnepi octaváktol számított napok minden bonyodalom nélkül meghatározhatók.