Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245-1526. (Szeged, 1932. Acta litterarum ac scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio iuridico-politica. Tom. 2.)
A 75, o:.ii!on XI. Gergely pápa bullája IV. Károly esá'rhoz a leges Saxonum helytelen tételei tárgyában. — „Dan \uinione yclus octobrk pontifieatus nostri anno IIIIo." (1374. ftóber 15. A ignon.) — Utánna 14 pontban a leges Saxonum. ak a pápa ána! kifogásolt tételei soroltatnak fel, a kifogások I. hegtételével. A 76. oldalon VI. Orbán pápa egy bullája, amelyben a kolostorokba stb. felvettek által rendezett lakomázások szokása ellen foglal állást. — „Dátum Romé apud Sanctum Petrum II nonas április, pontifieatus nostri anno septimo". (1385. április 4. %Ugyanezen oldalon a pápai bulla után egy „Egregie eps et domine gratiose" kezdetű levélszerű irat másolata ^Jtkezik, amelyben szó van IV. (?) Miklós pápáról, j A 78. oldalon kezdődik a Summa tartalma: „Iste liber lefrim <uprascriptus continet in tres partes, quarum prima tractat de iure personarum, secunda de iure rerum, tercia vero de iure actionum, quorum omnium premissorum notitiam habere quis poterit per registrum seu tabulam immediate sequentem. Ei sic est finis, laus et glória Christo Ihesu". Ezután következnek a fejezetek rubruinai s legvégül az évszám: 1481. Végződik a Summa a 80. oldalon. A 83. lapon „Incipiunt libertates civitatum . . kezdődnek XVI. századi írással a tárnok jogi cikkek. A 127. lapon „Praefatio in librum thauernicalem 1560." A 129. laptól az írás XVII. századi. A 138. lapon: „Cikkelek a melliekre minden ember valaki az váras igasságát avagy a Burgerrechtet nyeri, megesküszik' mag var, latin, német és tót szöveggel. 178. kip. „Formula juramenti lutheranorum". — Végül a legutolsó lap valami XV. századi missale hártya lapja. Najíy folio, bőrrel bevont fatáblás két rézcsatos papír kódex, melybe: a summa hasábosai: van írva. — Levéltári száma: 455. V. ö. Magyar Könyvszemle 1911. évf. 215—217. 11. 587. 1481—1482. Az eperjesi kolostori templom számadásainak töredéke. Nevezetesebb tételei: „ltem czwe elet hat man gelassin ezu der Kirche der heyli-.e dreyfalldikeit, dy hab ich gegebin for íl. II und eyn ort den. lö
